A büntetőjogi szabályozás

Gyermekprostitúció kihasználása

203. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt.

(3) Aki részben vagy egészben tizennyolcadik életévét be nem töltött, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki olyan bordélyházat tart fenn, vezet, vagy olyan bordélyház működéséhez szolgáltat anyagi eszközöket, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat prostitúciót, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Gyermekpornográfia

204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt

a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,

b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig,

c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el.

(3) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban

a) szereplésre felhív, három évig,

b) szerepeltet, egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív,

b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy ilyen személyek szerepelnek,

c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vagy személyek pornográf műsorban való szerepeltetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(6) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvétel készítéséhez, forgalomba hozatalához vagy az azzal való kereskedelemhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(7) E § alkalmazásában

a) pornográf felvétel: az olyan videó-, film- vagy fényképfelvétel, illetve más módon előállított képfelvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja,

b) pornográf műsor: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás.

Szeméremsértés

205. § (1) Aki magát nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából tizennegyedik életévét be nem töltött személy előtt szeméremsértő magatartást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki mással szemben olyan szeméremsértő magatartást tanúsít, amely a sértett emberi méltóságát sérti.

Kitiltás

206. § Gyermekprostitúció kihasználása, prostitúció elősegítése, kitartottság és szeméremsértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

Magánindítvány

207. § A 196. § (1) bekezdésében, a 197. § (1) bekezdés a) pontjában, és a 205. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.

 

A gyermekpornográfiával kapcsolatos leglényegesebb jogértelmezési kérdést alábbi jogegységi határozata tartalmazza:

2/2018. Büntető jogegységi határozat
a gyermekpornográfia bűntettének a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 204. § (1) bekezdésében írt eseteiben a halmazatról

A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a legfőbb ügyész által előterjesztett indítvány alapján indult jogegységi eljárásban Budapesten, a 2018. február 26. napján megtartott ülésen meghozta a következő jogegységi határozatot:

I. A gyermekpornográfia bűntettének a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 204. § (1) bekezdésében írt eseteiben nem eredményez halmazatot önmagában az, hogy az elkövetési magatartás – az azokon szereplő tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek számától függetlenül – több pornográf felvételt érint. Ugyanakkor bűncselekményegységet csak az azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások képeznek. E bűncselekmény tekintetében nem azonos, hanem külön-külön törvényi tényállást tartalmaznak a Btk. 204. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjai.

II. Amennyiben az elkövető ugyanazon felvétellel kapcsolatban különböző pontokban írt elkövetési magatartásokat valósít meg, egységesen a legsúlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény valósul meg.

III. Ha az elkövető különböző felvételekkel kapcsolatban valósítja meg a Btk. 204. § (1) bekezdésének különböző pontjaiba ütköző elkövetési magatartásokat, az azonos törvényhelyen belül egységként minősülő cselekmények egymással valóságos halmazatban állnak.

IV. A gyermekpornográfia Btk. 204. § (2) bekezdése szerinti minősített esetének rendbelisége a felvételeken szereplő, a törvényhelyben meghatározott feltételeknek megfelelő személyek számához igazodik.

Indokolás
I.
A legfőbb ügyész a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 33. § (1) bekezdés c) pontjának felhatalmazása alapján eljárva jogegységi eljárást kezdeményezett a Btk. gyermekpornográfiáról szóló 204. §-ának értelmezése kapcsán akkor, ha az elkövető a törvényhely (1) bekezdésének a)-c) pontjában felsorolt elkövetési magatartásokat több passzív alannyal vagy több felvétellel kapcsolatban fejti ki. Indítványában arra hivatkozott, hogy e bűncselekmény minősítése kapcsán az ítélkezési gyakorlat megosztott.

Az ennek igazolására felhívott bírósági határozatok a következők:

1. A Hatvani Járásbíróság a 2015. július 1. napján kihirdetett 4.B.78/2015/14. számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki – egyebek mellett – 21 rendbeli, a Btk. 204. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző gyermekpornográfia bűntettében.

A járásbíróság által megállapított tényállás ezzel kapcsolatos részének lényege szerint a terhelt 2014. szeptember 3. és 7. napja között a Facebook közösségi oldalon keresztül különböző fenyegetésekkel arra kényszerítette a gyermekkorú sértettet, hogy az magáról készített szexuális tartalmú fényképeket küldjön a részére. A sértett előbb egy önmagát melltartóban, majd a terhelt további fenyegetéseinek hatására egy melltartó nélkül ábrázoló, végül pedig egy, a sértett nemi szervéről készített fényképet küldött meg, melyeket a terhelt a saját számítógépén tárolt. Ugyanezen a számítógépen a terhelt további 20, az internetről megszerzett képet tartott, melyeken gyermekkorú, tíz-tizennégy éves lányok férfiakkal közösülnek és fajtalankodnak.

A terhelt és védőjének fellebbezése nyomán eljárt Egri Törvényszék a 2015. október 5. napján kelt és jogerőre emelkedett 4.Bf.248/2015/8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét ezen részében akként változtatta meg, hogy a terhelt gyermekpornográfia bűntettét megvalósító cselekményeit egy rendbelinek minősítette. Indokolásában kifejtette, hogy a gyermekpornográfia bűncselekménye a passzív alanyok és a képfelvételek számától függetlenül törvényi egységnek minősül. Ennek kapcsán hivatkozott a BH 2010.267. szám alatt közzétett jogesetre.

2. Az Ajkai Járásbíróság a 2014. november 6. napján kelt és ugyanaznap jogerőre emelkedett B.54/2014/18. számú ítéletében a terheltet (egy rendbeli) a Btk. 204. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző gyermekpornográfia bűntettében és (egy rendbeli) a Btk. 204. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző gyermekpornográfia bűntettében mondta ki bűnösnek, és ezért vele szemben halmazati büntetést szabott ki.

A járásbíróság által megállapított tényállás lényege szerint a terhelt 2012. július 15. napján a számítógépén tartott 58 fényképfelvételt töltött fel a saját e-mail címéről egy internetes tárhelyre, melyek tizennyolc év alatti személyeket ábrázoltak súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon. Emellett 2012. december 23-án ugyancsak saját e-mail címéről két tizennyolc év alatti személyt súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázoló fényképfelvételt küldött el egy, a nyomozás során ismeretlenül maradt személy elektronikus levélcímére.

A bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a terhelt a tényállás első részében leírt cselekményével egy rendbeli, a Btk. 204. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő, tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről pornográf felvétel megszerzésével (tartásával) elkövetett gyermekpornográfia bűntettét, valamint a tényállás második felében leírt cselekményével egy rendbeli, a Btk. 204. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző és aszerint minősülő, tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről pornográf felvétel átadásával elkövetett gyermekpornográfia bűntettét valósította meg.

A rövidített indokolással szerkesztett ítélet a minősítés jogi indokolását nem tartalmazza, de abból kitűnik, hogy a bíróság a felvételek megszerzését és tartását, illetve átadását a felvételek és az azokon szereplő személyek számától függetlenül külön-külön egységként értékelte.

3. A Nyíregyházi Járásbíróság a 2015. november 5. napján kihirdetett és ugyanaznap jogerőre emelkedett 2.B.1190/2015/4. számú ítéletével a terhelt bűnösségét 31 rendbeli, a Btk. 204. § (1) bekezdés a) pontja szerint gyermekpornográfia bűntettében állapította meg, és ezért vele szemben halmazati büntetést szabott ki.

Az ítéleti tényállás lényege szerint egy ismert személy a terhelt részére az interneten 2013. augusztus és november hónap között 20 fényképfelvételt és 11 videót küldött meg, melyeket a terhelt számítógépének merevlemezére mentett. A 20 fényképfelvétel összesen 23, a 11 filmfelvétel összesen 15 szemmel láthatóan tizennyolc évesnél jelentősen fiatalabb személyt ábrázol egyedül, egymással, vagy felnőtt férfiakkal súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon.

A rövidített indokolással szerkesztett ítélet jogi értékelést nem tartalmaz, de abból egyértelműen kitűnik, hogy a bíróság a bűncselekmény rendbeliségét a felvételek száma alapján állapította meg.

4. A Nyíregyházi Járásbíróság a 2013. december 4. napján kihirdetett 18.B.1645/2012/8. számú ítéletében a terhelt bűnösségét – más bűncselekmény mellett – 2 rendbeli, a Btk. 204. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő gyermekpornográfia bűntettében állapította meg.

Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt a felügyeletére bízott négy- és hétéves gyermekeket arra kérte meg, hogy ruhájukat deréktól lefelé vegyék le, egymás meztelen nemi szervét fogják meg; majd a gyerekeket szexuális aktust imitáló helyzetbe állította. A terhelt kérésére az egyik sértett a testvére meztelen fenekét és nemi szervét szeméremsértő módon simogatta, miközben az így beállított pózokban lévő gyermekekről a terhelt 9 fényképfelvételt készített, melyeket a fényképezőgép memóriakártyáján tárolt.

A bíróság a bűncselekmény rendbeliségét a felvételeken szereplő kiskorú személyek száma alapján állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítéletét a Nyíregyházi Törvényszék 3.Bf.82/2014/3. számú, 2014. március 27. napján kelt és jogerőre emelkedett határozatával a gyermekpornográfia bűntette vonatkozásában helybenhagyta.

A legfőbb ügyész a fenti ítéletekkel bemutatott eltérő gyakorlatok közül az Ajkai Járásbíróság 2. szám alatt írt ítéletében foglaltakkal értett egyet és arra tett indítványt, hogy a jogegységi tanács mondja ki a következőket:

A Btk. 204. § (1) bekezdése szerinti törvényi tényállás ugyanazon elkövetési fordulatának megszerzés (tartás), készítés (kínálás, átadás, hozzáférhetővé tétel) vagy kereskedés (forgalomba hozatal, nagy nyilvánosság részére történő hozzáférhetővé tétel) többszöri megvalósulása esetén a passzív alanyok és a felvételek számától függetlenül természetes egységet, azaz egyetlen bűncselekményt kell megállapítani.

Így bűncselekményegység megállapításának van helye abban az esetben is, ha a terhelt egyes felvételek esetében megszerzésként, míg más felvételek tekintetében tartásként értékelhető magatartást tanúsít. Hasonlóképp egy rendbeli bűncselekményként értékelendő, ha a terhelt egyes felvételeket maga készít, miközben más felvételek tekintetében cselekménye kínálásnak, vagy átadásnak minősül.

Amennyiben az elkövető ugyanazon felvétel tekintetében különböző alpontokban írt elkövetési magatartásokat is megvalósít, cselekménye a súlyosabb – mindhárom alpont egyidejű megvalósulása esetén a legsúlyosabb – büntetési tétellel fenyegetett fordulat szerint minősül. Így ha az általa megszerzett felvételt más számára is hozzáférhetővé teszi, az elkövető cselekménye a Btk. 204. § (1) bekezdés b) pontja; míg ha az általa készített felvétellel kereskedik is, a Btk. 204. § (1) bekezdés c) pontja szerint büntetendő.

Abban az esetben, ha az elkövető egyes felvételek tekintetében csak megszerzésként vagy tartásként értékelhető magatartást tanúsít, míg más felvételekkel összefüggésben megvalósítja a készítést vagy a forgalomba hozatalt, cselekménye kettő rendbeli bűncselekményként minősül.

Szintén több rendbeli bűncselekmény megállapításának van helye, ha az elkövető egyes felvételek tekintetében csak megszerzésként vagy tartásként értékelhető magatartást tanúsít, míg más felvételekkel összefüggésben – a Btk. 204. § (1) bekezdés a) pontjában írt elkövetési magatartás mellett – megvalósítja az átadást vagy a forgalomba hozatalt is.

A legfőbb ügyész képviselője a jogegységi tanács ülésén az indítványt az abban foglalt érvek alapján tartotta fenn. Utalt az ítélkezési gyakorlat megosztottságára, és kifejtette, hogy az indítvány szerint az egymással rokonítható

– a Btk. 204. § (1) bekezdés azonos pontjában feltüntetett – magatartások tekinthetők egységnek. Ha az elkövető ugyanarra az elkövetési tárgyra több, a hivatkozott törvényhely különböző pontjában írt elkövetési magatartást valósít meg, akkor csak a súlyosabb minősítés megállapítását tartja indokoltnak; míg halmazat megállapítására akkor kerülhet sor, ha az elkövető különböző elkövetési tárgyak tekintetében valósít meg a törvényhely eltérő pontjaiban szabályozott elkövetési magatartásokat.

II.
A Bszi. 32. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogegységi eljárás lefolytatásának van helye, ha elvi kérdésben az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat meghozatalára van szükség.

A Bszi. 33. § (1) bekezdés c) pontja szerint pedig a jogegységi eljárást le kell folytatni, ha azt a legfőbb ügyész indítványozza.

Miután a legfőbb ügyész képviselője az indítványát a jogegységi tanács ülésén is fenntartotta, a Kúria jogegységi tanácsa a jogegységi döntés meghozatalát az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében szükségesnek tartva az eljárást – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 439. § (1) bekezdésére figyelemmel a Bszi. 34-41. §-ai alapján eljárva – lefolytatta.

III.
Az indítvány által érintett törvényi rendelkezések a következők:

Btk. 204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt

a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,

b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig,

c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el.

Magyarország Alaptörvénye 28. cikk

A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

Az Európai Parlament és a tanács 2011. december 13-i, a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011/93/EU irányelv

2. cikk: az irányelv alkalmazásában

a) “gyermek”: bármely 18 évesnél fiatalabb személy;

c) “gyermekpornográfia”:

i. minden olyan anyag, amely vizuálisan ábrázolja a kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy ilyen magatartást színlelő gyermeket; vagy

ii. gyermek nemi szerveit mutatja be, elsődlegesen szexuális céllal; vagy

iii. minden olyan anyag, amely vizuálisan ábrázolja a kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy ilyen magatartást színlelő gyermeknek tűnő személyt, vagy amely gyermeknek tűnő személy nemi szerveit mutatja be, elsődlegesen szexuális céllal; vagy

iv. kifejezetten szexuális magatartást tanúsító gyermek valósághű képei, vagy gyermek nemi szerveinek valósághű képei, elsődlegesen szexuális céllal;

5. cikk (1) bekezdése: A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a (2)-(6) bekezdésben említett, jogellenesen elkövetett szándékos magatartások büntetendők legyenek.

(2) bekezdés: Gyermekpornográfia megszerzése vagy birtoklása szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább egy év.

(3) bekezdés: A gyermekpornográfiához való, informatikai és kommunikációs technológia útján történő tudatos hozzáférés szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább egy év.

(4) bekezdés: Gyermekpornográfia megosztása, terjesztése vagy továbbítása szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább két év.

(5) bekezdés: Gyermekpornográfia felajánlása, nyújtása vagy annak hozzáférhetővé tétele szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább két év.

(6) bekezdés: Gyermekpornográfia készítése szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább három év.

IV.
Elöljáróban a Kúria utal arra, hogy a legfőbb ügyész indítványában bemutatta a kialakult eltérő ítélkezési gyakorlatot. A vizsgált körben közzétett iránymutatás, eseti döntés nem áll rendelkezésre. Az Egri Törvényszék 4.Bf.248/2015/8. számú ítélete felhívta ugyan a BH 2010.267. szám alatt közzétett jogesetet, abban azonban a bíróság csupán az indokolásában utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett: az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 195/A. § (3) bekezdése alapján a különböző érintett kiskorúak számához igazodva halmazat megállapításának lenne helye, míg ugyanezen törvénynek az elbíráláskor hatályos 204. § (3) bekezdése szerint viszont a több személyről készült felvétel természetes egység; ahhoz azonban indokolást nem fűzött, és a közzétett döntésben kiemelt iránymutatás sem erre vonatkozik.

Az indítványban jelzett további ítéletek közül kettő első fokon emelkedett jogerőre, s ekként a Be. 259. § (1) bekezdése szerinti rövidített indokolással készült; de a Nyíregyházi Járásbíróság 18.B.1645/2012/8. számú, és a Nyíregyházi Törvényszék 3.Bf.82/2014/3. számú ítélete sem tartalmaz jogi indokolást a felvételeken szereplő személyek számához igazodó halmazatként való minősítés mellett.

A Kúria jogi álláspontjának kialakítása érdekében elsőként áttekintette a gyermekpornográfia üldözésével kapcsolatos magyar büntetőjogi szabályozás alakulását; azonbelül vizsgálta – a megválaszolandó kérdésre tekintettel – a gyermekeket ábrázoló pornográf felvételekre (nem a személyes részvétellel folytatott pornográf műsorokra) vonatkozó alapeseti elkövetési magatartások törvényi szabályozását, annak történeti alakulását.

A gyermekeket ábrázoló pornográf felvételekkel kapcsolatos egyes magatartások büntetendőségét a magyar büntetőjogba a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXIII. törvény 21. §-a 1997. szeptember 15-i hatállyal vezette be. A bűncselekmény alaptényállását ezen időponttól a korábbi Btk. 195/A. §-a, majd 2007. június 1. napjától a korábbi Btk. 204. §-a a tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűncselekménye, a 2013. július 1. napján hatályba lépett Btk. 204. §-a a gyermekpornográfia bűncselekménye körében szabályozta az alábbiak szerint:

Az 1997. évi LXXIII. törvénnyel megalkotott szöveg, hatályos 1997. szeptember 15. napjától (korábbi Btk. 195/A. §):

(1) bekezdés: Aki kiskorú személyről video-, film-, fénykép- vagy más módon előállított pornográf képfelvételeket készít, ilyen felvételeket forgalomba hoz, ezzel kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A korábbi Btk. 2001. évi CXXI. törvény 23. §-ával módosított 195/A. §-a, hatályos 2002. április 1. napjától:

(1) bekezdés: Aki kiskorú személyről pornográf video-, film- vagy fényképfelvételt vagy ilyen képfelvételeket, illetőleg más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket megszerez, tart, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) bekezdés: Aki kiskorú személyről pornográf video-, film- vagy fényképfelvételt vagy ilyen képfelvételeket, illetőleg más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket kínál, átad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) bekezdés: Aki kiskorú személyről pornográf video-, film-, fényképfelvételt vagy ilyen képfelvételeket, illetőleg más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetőleg ilyen képfelvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A korábbi Btk. 2007. évi XXVII. törvény 8. §-ával beiktatott 204. §, hatályos 2007. június 1. napjától [a 195/A. §-t hatályon kívül helyezte az említett törvény 89. § (3) bekezdés a) pontja]:

(1) bekezdés: Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez, tart, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) bekezdés: Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) bekezdés: Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetőleg ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Btk. 204. § (1) bekezdése (gyermekpornográfia), hatályos 2013. július 1. napjától:

– Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez, tart, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

– Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

– Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetőleg ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

I. A törvényi szabályozás változásait áttekintve tehát megállapítható, hogy a bűncselekmény különös részi tényállásának szövegezése 2007. június 1. napjáig következetesen arra utalt, miszerint a bűncselekmény megvalósulása – és ekként több elkövetési tárgy tekintetében való megvalósulása esetén a rendbelisége – szempontjából az elkövetési magatartásokkal érintett felvételek száma közömbös. Ez egyértelműen következik abból, hogy az említett időpontot megelőző szabályozás elkövetési tárgyként 2002. április 1. napjáig a “képfelvételeket”, azt követően pedig 2007. június 1. napjáig a “képfelvételt vagy képfelvételeket” jelölte meg. Nem utalt viszont a szabályozás a felvételeken szereplő személyek számára, s ekként a bírói gyakorlat úgy alakult, hogy a rendbeliséget a felvételeken ábrázolt kiskorú személyek száma szerint határozta meg.

2007. június 1. napját követően a szabályozás e körben – a törvényi tényállás más irányú változásaitól függetlenül – két ponton változott jelentősen. Az elkövetési tárgy már egységesen mindig a “felvétel” lett (elmaradt tehát a “felvételekre” való utalás). Ugyanakkor a törvény ezt követően következetesen mindig megjelölte, hogy a pornográf felvétel – az elkövetési tárgy – “személyről vagy személyekről” is készülhet, azaz személyt vagy személyeket ábrázolhat.

Az nem lehet vitás, hogy egy tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló egy felvétel – bármely elkövetési magatartás esetén – egy rendbeli bűncselekményt valósít meg. Értelmezést igényel azonban, hogy a Btk. 204. § (1) bekezdésében írt esetben halmazatot vagy egységet képez-e a gyermekpornográfia ugyanazon vagy különböző elkövetési magatartásainak megvalósítása

– egy tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló több felvétel tekintetében,

– több tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló egy felvétel tekintetében, illetve

– több tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló több felvétel tekintetében.

Az egység és a halmazat elhatárolása tekintetében nincs egységes rendező elv; azt az irányadó törvényi szabályozás alapulvételével a bírói gyakorlat alakítja ki. Általában elmondható, hogy többnyire halmazat megállapításához vezet a sértettek száma, az adott jogtárgy többszöri sérelme, különböző jogtárgyak sérelme, de az is, ha a megvalósult tényállások között nincs szükségszerű kapcsolat.

A gyermekpornográfia bűntettének a Btk. 204. § (1) bekezdése szerint minősülő esetei kapcsán eleve kérdéses lehet, hogy a pornográf felvételeken szereplő, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy anyagi jogi értelemben sértett-e; avagy csak tágabb, kriminológiai értelemben tekinthető egyértelműen a gyermekpornográfia mindenkori sértettjének. Büntetőjogi szempontból a magyar Btk. szerint a felvételen szereplő kiskorú személy sértetti minősége a gyermekpornográfia törvényi tényállása alapesetének nem szükségszerű eleme. E kérdés további elemzése azonban szükségtelen, mivel 2007. június 1. napjától a törvényhozó eldöntötte, hogy a törvényi tényállás csak egyszer valósul meg, ha az elkövetési tárgyat képező pornográf felvétel egy személyt, és akkor is, ha személyeket (azaz több személyt) jelenít meg. A Btk. jelenleg hatályos szövege is ennek felel meg.

Következésképp egy felvétel esetében a bűncselekmény (bármelyik) alapesete kapcsán nyilvánvalóan közömbös, hogy azon egy vagy több személy szerepel-e; a cselekmény attól függetlenül – a különös részi tényállás szövegezése alapján – törvényi egységet képez. Azaz a gyermekpornográfia bűntette Btk. 204. § (1) bekezdésében szabályozott alapeseteinek rendbelisége szempontjából a felvételen szereplő személyek száma közömbös, halmazatképző hatása nincsen.

Ekként az e körben megválaszolandó kérdésként az marad fenn, hogy

– amennyiben az elkövetési magatartás több felvételt érint, az (egy vagy több tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló) több felvétel önmagában halmazatot eredményez-e; és amennyiben nem,

– akkor a több felvételt érintő különböző elkövetési magatartások halmazatot vagy egységet képeznek-e.

Az első kérdést illetően a Kúria elöljáróban rámutat arra, hogy a gyermekpornográfia bűntette törvényi tényállásának eleme a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket ábrázoló pornográf felvétel, tényállástani értelemben a bűncselekmény elkövetési tárgya. Önmagában a bűncselekménnyel érintett több felvétel (több elkövetési tárgy) esetében a szokásos, korábban említett halmazatképző elemek nem jelennek meg. Ugyanazon személyről vagy személyekről készült több felvétel semmiképpen nem jelenti sem különböző jogtárgyak sérelmét, sem az adott jogtárgy többszöri sérelmét; mind a gyermek zavartalan nemi és erkölcsi fejlődése, mind a gyermekeket ábrázoló pornográf tartalmú felvételek birtoklásának, készítésének és terjesztésének megakadályozásához fűződő társadalmi érdek egyszeri sérelmet szenved, ha az elkövetési magatartás – egyidejűleg vagy egybefüggően – az adott kiskorú személyről vagy személyekről egy vagy több felvétel tekintetében valósul meg. Az egy cselekvőséggel érintett felvételek száma egyébként is gyakran esetleges és nehezen határolható el. A mozgóképfelvétel technikailag nagyszámú állóképre osztható, vagy tetszés szerinti részekre darabolható fel. Ehhez képest nem jelenthet több sérelmet néhány állókép, mint ugyanazon személyről vagy személyekről készült egyetlen hosszabb mozgóképfelvétel, ahhoz képest pedig nyilvánvalóan nem többletsérelem ugyanazon mozgóképfelvétel több részre való feldarabolása, önálló fájlokban való elhelyezése.

Következésképp nem képez halmazatot, ha az elkövető a Btk. 204. § (1) bekezdésének ugyanazon pontjába felvett elkövetési magatartást – egy vagy több személyről készült – több felvétel tekintetében valósítja meg.

Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a Btk.-ban szabályozott valamennyi hasonló elkövetési magatartással megvalósuló bűncselekmény [pl. kábítószer birtoklása (176. §), kábítószer-kereskedelem (178. §), lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés (325. §) stb.] esetében közömbös a rendbeliség szempontjából, hogy az elkövető fizikailag hány elkövetési tárgy (hány darab lőszer, hány darab lőfegyver, avagy hány csomag, és hányfajta kábítószer) tekintetében fejti ki – folyamatosan vagy egyidejűleg – ugyanazt az elkövetési magatartást.

A több felvétel tehát önmagában ugyancsak nem eredményez halmazatot. Mivel azonban a gyermekpornográfia bűntettének a törvény több különböző elkövetési magatartását határozza meg, így vizsgálni kell azt az esetet is, amikor több felvétel – értelemszerűen: ugyanazon elkövető részéről – több elkövetési magatartással érintett.

Ennek kapcsán a Kúria utal az egység-halmazat kérdésében – más bűncselekmény, a korábbi Btk. 282-282/C. §-aiban meghatározott kábítószerrel visszaélés tekintetében – már az 1/2007. Büntető Jogegységi Határozatban kifejtett elvekre. Eszerint bűncselekményegységet csak az azonos törvényi tényálláson belül szabályozott elkövetési magatartások halmozódása teremthet; ellenben a külön törvényi tényállás alá eső kábítószerrel visszaélés megállapítását megalapozó elkövetési magatartások halmozódása feltétlenül és szükségszerűen valóságos anyagi halmazatot képez.

Mindez – a bűncselekmény eltérő tartalmából fakadó különbségekkel – irányadó gyermekpornográfia esetében is. A Btk. 204. § (1) bekezdése a gyermekpornográfia három önálló bűncselekményt megvalósító alapesetét határozza meg. Az említett törvényhely a), b) és c) pontjában meghatározott eseteiben nyilvánvalóan nem ugyanazon bűncselekmény alap- és minősített eseteiről van szó, mivel egyik súlyosabban fenyegetett alakzat sem foglalja magában szükségszerűen az enyhébbet. Ezért az eltérő büntetési tétel önálló bűncselekményeket is jelent. A jogalkotó a gyermekpornográfia elkövetési magatartásainak az említett három törvényi tényállásba történt szétosztásával – és ezáltal különböző büntetési tétel keret alá vonásával – egyértelmű különbséget tett az elkövetési magatartások társadalomra veszélyessége között, döntően az elkövetési magatartások eltérő jellege szerint.

A hatályos Btk. 204. § (1) bekezdésének a)-c) pontja a bűncselekmény kilenc elkövetési magatartását határozza meg, azokat a Lanzarote Egyezménnyel és a 2011/93/EU irányelvvel összhangban, súly szerint három – különböző büntetési tétellel fenyegetett – csoportba osztva. A törvényhely a) pontja szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvétel megszerzése és tartása, a b) pont szerint egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett az ilyen felvétel készítése, kínálása, átadása és hozzáférhetővé tétele, a c) pont szerint pedig két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel a forgalomba hozatala, az azzal való kereskedés és az ilyen felvétel nagy nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétele.

A gyermekpornográfia tekintetében is irányadó tehát, hogy természetes egységet csak az azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások képeznek. A Btk. 204. § (1) bekezdés azonos pontja szerint minősülő magatartások azonos törvényi tényállásba ütköznek, és ekként bűncselekményegységet képeznek. Így természetes (vagy a törvényi feltételek megléte esetén: folytatólagos) egység – az érintett felvételek és az azokon szereplő, tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek számától függetlenül – pornográf felvételek egyidejű vagy folyamatos

– megszerzése és tartása,

– készítése, kínálása, átadása és hozzáférhetővé tétele, valamint

– forgalomba hozatala, az azokkal való kereskedelem és a nagy nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétele.

Ekként egység valósul meg akkor, ha az elkövető ugyanazon felvételeket – például – megszerzi, majd tartja a későbbiekben, vagy maga készít felvételeket, és azokat adja át másnak, avagy az általa forgalomba hozott (ugyanazon) felvételeket még önállóan, külön is a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. Ugyancsak egység valósul meg abban az esetben is, ha az elkövető (maga) pornográf felvételeket készít, de ezzel egyidejűleg (máshonnan megszerzett) felvételeket másoknak hozzáférhetővé tesz. Ezekben az esetekben a Btk. 204. § (1) bekezdés ugyanazon pontjaiban meghatározott elkövetési magatartás valósul meg többször, és a törvényhely ugyanazon pontjában szabályozott különböző elkövetési magatartások – az egyéb feltételek megléte esetén – mindig egységet képeznek.

Ki kell azonban emelni, hogy a bűncselekményegység általános feltételei a gyermekpornográfia esetében is követelményként jelentkeznek; azaz a természetes egység fogalmába – az egyéb feltételek fennállása esetén is – csak egymással szoros időbeli és térbeli kapcsolatban álló magatartások vonhatóak. A Btk. 6. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén nem kizárt a folytatólagos elkövetés megállapítása sem (pl. az elkövetéssel való időleges felhagyás, majd azonos akaratelhatározásból fakadó, rövid időn belüli ismételt elkövetés esetén). Ha azonban az elkövetés (például a tiltott pornográf felvételek hatóság általi lefoglalása folytán) befejeződik, és az elkövető nem rövid időn belül valósítja meg ismét ugyanazt az elkövetési magatartást, bűncselekményegység megállapítására még együttes elbírálás esetén sincs törvényes lehetőség. Még kevésbé kerülhet sor arra, hogy ilyen esetben – külön eljárásokban való elbírálás esetén – a korábbi elítélés a bűncselekményegységre hivatkozással, “ítélt dolog” címén [Be. 6. § (3) bekezdés d) pont] az újabb eljárás akadályát képezze.

II. Más a helyzet azonban akkor, ha az akár egy, akár több felvételt érintő különböző elkövetési magatartások a Btk. 204. § (1) bekezdése adott pontjának keretei közül kilépnek. Amint a Kúria az előbbiekben rámutatott, a Btk. 204. § (1) bekezdés ugyanazon pontjaiban meghatározott elkövetési magatartások ugyanolyan bűncselekményt valósítanak meg, azonban ebből szükségszerűen következik az is, hogy egymástól különálló törvényi tényállásba tartozónak tekintendők Btk. 204. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti alapesetekben meghatározott elkövetési magatartások.

Következésképp ilyenkor bűncselekményegységet már csak az ugyanazon felvételek tekintetében megvalósult elkövetési magatartások képezhetnek. Egy tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket ábrázoló felvétel ugyanis egyszeri törvénytörést jelent, és az az elkövető büntetőjogi felelőssége körében csak egyszer számolható el. Ekként ilyen esetben a megvalósított elkövetési magatartások közül csak a gyermekpornográfia bűntettének a legsúlyosabb büntetési tétellel fenyegetett alakzata állapítandó meg, az enyhébb megítélésű elkövetési magatartás ebbe olvad bele. Így például ha az elkövető előbb megszerzi, majd tartja, végül átadja ugyanazt a pornográf felvételt vagy felvételeket, cselekménye egységesen a Btk. 204. § (1) bekezdés b) pontja szerint minősül; az elkövető által készített képek általa való forgalomba hozatalával, vagy az elkövető által megszerzett képek kínálásával, majd az azokkal való kereskedéssel pedig egy rendbeli, a Btk. 204. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző bűncselekmény valósul meg. Ezek mellett az enyhébb megítélésű elkövetési magatartás értékelésének nincs helye, a Btk. 204. § (1) bekezdés b) pontja szerint minősülő cselekmény mellett az a) pont szerint minősülő bűncselekmény, a c) pont szerint minősülő bűncselekmény mellett az a) és a b) pont szerinti minősítés nem állapítható meg.

III. Abban az esetben viszont, ha az elkövető – akár egyidejűleg – különböző felvételekkel kapcsolatban valósít meg a Btk. 204. § (1) bekezdés különböző pontjaiban meghatározott elkövetési magatartásokat, a korábban írtak szerint, a Btk. 204. § (1) bekezdés ugyanazon pontján belül bűncselekményegységeket képező magatartások – ugyancsak függetlenül az egyes cselekményekkel érintett felvételek számától – már egymással halmazatban állnak (Kúria Bfv.III.211/2017/8.). Így például egy rendbeli, a Btk. 204. § (1) bekezdés a) pontja és egy rendbeli, a Btk. 204. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyermekpornográfia bűntette valóságos halmazataként minősül, ha az elkövető egyfelől tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeket ábrázoló pornográf felvételeket tart, és más hasonló pornográf felvételeket pedig hozzáférhetővé tesz; ezen túl egy rendbeli, a Btk. 204. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gyermekpornográfia bűntette is megvalósul, ha – például – további pornográf felvételekkel kereskedik is.

IV. A gyermekpornográfia bűntettének speciális, kizárólag a Btk. 204. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott elkövetési magatartásaihoz kapcsolódó minősített esetét szabályozza a Btk. 204. § (2) bekezdése. Eszerint két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el.

E törvényhely szövegezéséből következik, hogy annak kapcsán az (1) bekezdés szerinti alapesetek rendbelisége tekintetében kifejtett elvek nem irányadók maradéktalanul. A törvényszöveg itt ugyanis egyértelműen utal a felvétellel érintett, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy – anyagi jogi értelemben vett – sértetti jellegére. Következésképp a felvételek száma ebben az esetben is közömbös; az azokon szereplő, a minősített eset feltételeinek megfelelő személyek száma azonban nem. A Btk. 204. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző bűncselekménynek a (2) bekezdés szerinti minősített esete mindig a felvételeken ábrázolt, az említett törvényhelyben megjelölt feltételeknek megfelelő személyek száma szerint minősül.

Ekként több rendbeli bűncselekmény valósul meg, ha az elkövető több nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személyről, avagy több személyről, a velük kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve készít, kínál, ad át vagy tesz hozzáférhetővé akár egy, akár több pornográf felvételt. Emellett a Btk. 204. § (2) bekezdése szerinti minősített eset az (1) bekezdés a) és c) pontjában írt bűncselekményekkel értelemszerűen, de a b) pontban meghatározott alapesettel is halmazatba kerülhet. Így például a gyermekpornográfia bűntettének egy rendbeli alap-, és egy rendbeli minősített esete valósul meg, ha az elkövető által készített, kínált, átadott vagy forgalomba hozott akár egyetlen felvételen egy, a (2) bekezdés szerinti feltéteknek megfelelő személy; és akár egy, akár több más, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel.

Megjegyzi a Kúria azt is, hogy a fentiekre tekintettel a legfőbb ügyész indítványában megjelölt 2. alatti jogerős ítélet mellett a 4. alatt bemutatott ítéleti minősítés is törvényes; az említett ügyben ugyanis a terhelt két felügyeletére bízott kiskorú személyről készített több pornográf felvételt.

V.
A fentiekre figyelemmel a Kúria az ítélkezési gyakorlat egységessége érdekében – a Bszi. 37. § (1) bekezdése szerinti ülésen eljárva – jogegységi döntést hozott, a rendelkező rész szerint határozva.

A jogegységi határozatot a Bszi. 42. § (1) bekezdésére figyelemmel a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi.