Btk.: Emberölés, gondatlanságból elkövetett emberölés

Emberölés, gondatlanságból elkövetett emberölés, emberölés előkészülete,  az emberölés, illetve annak elhatárolása a testi sértés megfelelő alakzataitól. A Btk.-beli szabályozás: 160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el,…

Details
birósági tárgyalás ügyvéd

Büntetőjog: ügyvédi ellenjegyzés

Ügyvédi ellenjegyzés a büntetőjogban (büntető eljárásjogban) Az ügyvédi ellenjegyzés eddig jellemzően a polgári jog területéhez tartozó ügyvédi eljárásokban (pl. szerződések, főleg ingatlanra vonatkozó szerződések, cégeljárás) kapott jelentős szerepet. 2018 július 1. napján azonban, az új büntető eljárási törvény (Be.) hatálybalépésével az ügyvédi ellenjegyzés megjelent, jelentőséget kapott a büntetőjog (büntető eljárásjog) területén is. A vádlott tárgyaláson…

Details

Büntetőjog:Hamis vád II.

Hamis gyanúkeltés A hamis gyanúkeltés azt az esetet takarja, mikor valaki más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. A „koholt bizonyítékok” alatt a már létező bizonyítási eszközök meghamisítása vagy korábban nem létező, új, hamis bizonyítékok létrehozása értendő. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a tanúvallomás is bizonyíték, azonban ennek „koholása” nem a hamis vád…

Details
hamis vád ügyvéd

Büntetőjog: a hamis vád bűntette I.

  Hamis vád a Büntető Törvénykönyvben  A Büntető Törvénykönyvünk (Btk.) az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények közt helyezte el a hamis vád tényállását. A jogirodalom ennek két fajtáját különbözteti meg. Első fajtája a „tulajdonképpeni hamis vád”: ezt az követi el, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol. Másik formája a hamis gyanúkeltés, ami akkor valósul meg,…

Details

Testi sértés a büntetőjogban II.

A testi sértés minősített esetei: aljas indok, védekezésre képtelen sértett stb. Súlyosabban minősül a könnyű testi sértés (három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő), ha azt 1) aljas indokból vagy célból követik el, 2) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen (így pl. ittas állapotú, vagy eszméletlen) személy sérelmére követik el, 3) vagy a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál…

Details
testi sértés büntetőjog ügyvéd

Testi sértés a büntetőjogban I.

Testi sértés a Btk.-ban A Büntető Törvénykönyvben (Btk.) a testi sértés bűncselekményét az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények fejezetében, kiemelt fontosságára és gyakori előfordulására tekintettel tekintettel helyezte el a jogalkotó. A Btk. szövege szerint aki más testi épségét, egészségét sérti, az testi sértést követ el – amennyiben az okozott sérülés vagy…

Details
bíróság

A terhelt távolléte a tárgyalásról az új Be. alapján

A terhelt távolléte a tárgyalásról az új Be. alapján Kötelező az ügyvéd jelenléte Előző büntetőeljárási törvényünk lehetőséget biztosított arra, hogy a bíróság a vádlottat tájékoztathassa arról, hogy a tárgyalás a távollétében megtartható, és vele szemben az eljárás befejezhető, ha előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. Ez a bíróság oldaláról lehetőség volt, nem…

Details