Hamis gyanúkeltés

A hamis gyanúkeltés azt az esetet takarja, mikor valaki más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. A „koholt bizonyítékok” alatt a már létező bizonyítási eszközök meghamisítása vagy korábban nem létező, új, hamis bizonyítékok létrehozása értendő. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a tanúvallomás is bizonyíték, azonban ennek „koholása” nem a hamis vád bűncselekményét hozza létre, hanem a hamis tanúzást. A terhelt vallomása is a bizonyítási eszközök közé tartozik, védekezési szabadságának határt szab, hogy mást nem vádolhat bűncselekmény elkövetésével hamisan.

A hamis vád minősített esetei

Súlyosabban minősül a hamis vád bűncselekménye, ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indul (1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés); továbbá akkor, ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, vagy ha a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti (2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés); még súlyosabban minősül pedig akkor (5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés), ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.

Gondatlan hamis vád

A Btk. nem csak a szándékos, de a gondatlan elkövetést is bünteti. Nem mentesül tehát a felelősségre vonás alól az elkövető arra hivatkozással, hogy nem tudott a tényállítása valótlanságáról vagy a bizonyíték hamisságáról akkor, ha ezekről saját gondatlanságából kifolyólag nem szerzett tudomást.