Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy a társadalomra nem veszélyes és erre a feltevésre alapos oka van. Így rendelkezik a Btk. 20 § (2) bekezdése. 

Ezt a büntethetőséget kizáró körülményt társadalomra veszélyességben való tévedésnek hívja a büntetőjogi dogmatika.

A társadalomra való veszélyességben való tévedés kapcsán ki kell emelni, hogy ahhoz hogy valaki büntetőjogilag felelős legyen a cselekményéért, nem azt kell tudnia, hogy a cselekményét a Büntető Törvénykönyv tiltja, hanem azt hogy a cselekmény jogi értelemben tilalmazott, vagy hogy a társadalom értékítélete szerint erkölcstelen.

Egy másik lényeges eleme a társadalomra veszélyességben való tévedésnek, mint büntethetőséget kizáró körülménynek, hogy annak aki tévedésben van e tekintetben, annak alapos oka kell legyen a tévedésére.

Alapos oknak minősül például, ha a büntetőjogi irodalomban, szakkönyvekben írt jogértelmezés szerint vitatott egy bűncselekmény tényállásának értelmezése, de az is, hogyha egy olyan állásfoglalás helyességében bízott, amiről megalapozottan gondolhatta, hogy hitelesnek tekinthető.

Ez utóbbira példa egy sikeresen, vádemelés nélkül lezárult büntetőügyem.

Az adott esetben egy kereskedő elektromos cigarettát importált Kínából. A megrendelés előtt gondosan járt el: az egyik piacvezető vámügyintéző ügynökségnél informálódott a vámeljárásról és a vámtételekről, szerencséjére e-mailben, azaz írásban rögzített, utólag ellenőrizhető módon.

A vámügyintézőtől azt az információt kapta, hogy gyakran intézik mind elektromos cigaretták, mind nikotinpatronok vámkezelését. problémamentesen.

Sajnos utóbb mégis problémák merültek fel. A szállítmányt a NAV vámszervei lefoglalták, és a kereskedő ellen büntetőeljárás indult, a régi Btk. 298 §-ba ütköző engedély nélküli külkereskedelem alapos gyanúja miatt. A gyanúsítás alapját természetesen szakvélemény képezte, melyben az illetékes gyógyszerészeti intézet úgy foglalt állást, hogy a folyékony nikotin gyógyszernek minősül, méghozzá a vonatkozó jogszabály szerint jópár éve.

Bár ezzel a szakvéleményt talán alappal lehetett volna vitatni, arra hivatkozással, hogy a vámszervek ennek ellenére évekig tűrték, elnézték az elektromos cigaretták és a hozzájuk való nikotin-patronok importálását, szerencsére erre nem kellett sort keríteni.

Az ügyészség ugyanis végül helyt adott a védelem azon hivatkozásának, hogy a kereskedővel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn, hiszen ő egy megbízható vámkezelő cég hitelesnek tűnő tájékoztatásának birtokában rendelte meg az e-cigarettát és a nikotint. Tehát alapos oka volt arra a téves feltevésre, hogy a cselekménye nem jogellenes, nem veszélyes a társadalomra.

A bünetőeljárás ezért vádemelés nélkül megszüntetésre került