Egy konkrét ügyem kapcsán szembesültem egy büntető eljárásjogi dilemmával: vajon a súlyosítási tilalomba ütközik-e ha az elsőfokú büntetőbíróság a polgári jogi igényt nem ítéli meg (akár azért mert elutasítja, más törvényes útra tereli, vagy be nem nyújottnak tekinti) az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul veszi, csak a vádlott és védőügyvédje fellebbez, és a másodfokú bíróság esetleg mégis megítéli a sértett javára a polgári jogi igényt?

Hozzá kell tenni, hogy az elsőfokú ítélet büntetést kiszabó része kifejezetten kedvező volt: egy kettőtől nyolc évig terjedő csalás bűntettében emelt vádat kiegészített jópár közokirat-hamisítás, így az elsőfokú tárgyalás sorozatnak egy bíztatónak nem nevezhető, 2-11 évig terjedő szabadságvesztés büntetés árnyékában kezdtünk bele.

A több évig elhúzódó elsőfokú eljárás végén a védencem nyolc hónap börtönbüntetést kapott, aminek végrehajtását a törvényi minimumban meghatározott egyéves próbaidőre felfüggesztette a bíróság, ami egy kifejezetten enyhe felfüggesztett büntetésnek számít.

Az ítélet ellen mégis fellebbeztünk, túlnyomó részt taktikai okból, mivel a sértett még a nyomozás során tetetmes összegű polgári jogi igényt terjesztett elő (azaz kérte a bűncselekménnyel, a csalással okozott kár megtérítését).  Bár az ítélet rövid, szóbeli indokolásából nem derült ki, hogy a bíróság helyt adott volna ennek, de a polgári jogi igény elutasítása sem volt egyértelmű.

Miután megkaptam a részletes írásbeli ítéletet, abból már egyértelmű volt, hogy az elsőfokú bíróság “be nem nyújtottnak tekintette a polgári jogi igényt” tekintettel arra, hogy a sértett többszöri felhívás ellenére sem pontosította annak összegét.

A dilemma ezen a ponton merült fel: ugyan csak védelmi (tehát a vádlott érdekében benyújott) fellebbezés érkezett a bírósághoz, és ennek következtében beáll a súlyosítási tilalom, de vajon ez jelenti azt is, hogy a másodfokú bíróság a polgári jogi igény elutasítása, vagy meg nem ítélése ügyében sem módosíthatja az elsőfokú ítéletet?

A kérdés feltevése igencsak jogosnak bizonyult. Az ítélkezési gyakorlatban elmélyedve ugyanis találtam egy Legfelsőbb Bírósági elvi döntést, miszerint Az első fokon el nem bírált polgári jogi igény másodfokú érdemi elbírálásának nem akadálya az, hogy a terhelt terhére fellebbezést nem jelentettek be; a súlyosítási tilalom (Be. 354. §-a) a polgári jogi igény másodfokú elbírálását nem akadályozhatja meg.”

Ezzel a védelmi fellebbezés sorsa minden bizonnyal eldőlt, ugyanis nem érdemes a polgári jogi igényre vonatkozó kedvező elutasító ítéletet kockára tenni, különösen egy ilyen enyhe büntetés tükrében.