A nemzetközi büntetőjog egyik leggyakoribb eljárása – a kiadatás mellett – a büntetés végrehajtásának átadása- átvétele. Itt arról van szó, hogy egy külföldön elítélt személyt az ítélkező állam végrehajtásra visszaad annak az országnak, ahol az az illető honos. Például egy Ausztriában elítélt magyar állampolgárt a jogerős elítélést követően Ausztria átad Magyarországnak, annak érdekében, hogy az elítélt itt töltse le az ott kiszabott büntetést.
Ennek az eljárásnak az az értelme, hogy a büntetés végrehajtása során az elítélt olyan környezetben lehet, ahol ismeri a nyelvet, vannak hozzátartozói, akik látogathatják, összességében könnyebb a büntetést követő reszocializáció.
Büntetőjogi szempontból a fenti eljárás azt követeli meg, hogy a külföldön kiszabott büntetés érvényét a magyar jog elismerje, ezt követően pedig a büntetés átalakításra kerüljön a magyar büntetőjog szabályai szerint.
Garanciális előírás, hogy az elítélt a végrehajtás helyétől függetlenül csak azt a hátrányt szenvedje el, amit a cselekményt elbíráló külföldi bíróság kiszabott.
A fenti előírás ellenére gyakran előfordul, hogy az elítélt hazaszállítását követően mégis azzal kényszerül szembesülni, hogy a feltételes szabadságra vonatkozó szabályok szerint Magyarországon mégis végső soron kedvezőtlenebb helyzetbe helyzetbe kerül, mintha külföldön, az elítélés szerinti államban töltötte volna le szabadságvesztését.
Ennek oka az, hogy a fenti eljárásra vonatkozó magyar törvény szerint a büntetés -végrehajtás átvétele esetén a feltételes szabadságra bocsátásra már a magyar törvények vonatkoznak. Így hiába rendelkezik úgy egy svéd vagy egy német ítélet például egy 10 év börtönbüntetés esetén, hogy az elítélt a büntetés fele részének kitöltését követően feltételes szabadságra bocsátható. Börtönbüntetés esetén a magyar büntetőjog a feltételes szabadságot a büntetés 2/3-ának kiállását követően teszi lehetővé, és a büntetés -végrehajtás átvétele során ez lesz az irányadó.
Végeredményét tekintve tehát az elítélt mégis kedvezőtlenebb helyzetbe kerül, több hátrány éri, mint ahogy a külföldi bíróság szándéka szerint érte volna.
A problémával a Legfelsőbb Bíróság 2006-os elvi jellegő felülvizsgálati döntésével is foglalkozott, és úgy foglalt állást, hogy a feltételes szabadságra bocsátás megrövidítése valóban fennáll, azonban ez nem jogellenes, és nem ellentétes a büntetés-végrehajtás átvételét szabályozó Strasbourg-i Egyezménnyel, mivel a büntetés -végrehajtás átvétele során a feltételes szabadság meghatározására már a törvény kötelező rendelkezésél fogva a magyar törvényt kell alkalmazni.