A büntetőjoggal kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen körülmények és ki által elkövetett cselekmény tartozik a Büntető Törvénykönyv hatálya alá. Ezt a kérdést szakkifejezéssel a büntető törvény hatályának hívjuk.

Ebben a kérdésben változást hoz a 2013. júliusában hatályba lépett új Btk. (Büntető Törvénykönyv). Eddig ugyanis a Btk. hatálya csak a belföldön bárki (magyar és nem magyar állampolgár) által elkövetett cselekményre, valamint a magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményekre terjedt ki.

Ezeken kívül, tehát nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekmény esetén csak akkor alkalmazható a magyar Btk., ha a cselekmény a külföldi Btk és a magyar Btk. szerint is bűncselekmény (kettős büntetendőség) vagy ha állam elleni-, vagy és nemzetközi szerződés által büntetendővé nyilvánított cselekményről van szó, és a Legfőbb Ügyész elrendeli a büntetőeljárás megindítását.

Ebben a szabályban változást hoz az új Büntető Törvénykönyv, mivel szabályai már akkor is alkalmazhatóak (tehát eljárhatnak a magyar büntető hatóságok), ha a bűncselekményt külföldi, külföldön, de magyar állampolgár, vagy magyar jog szerint megalakult szervezet sérelmére követik el. A büntetőeljárás megindítása ebben az esetben a Legfőbb Ügyész határozatához kötött.

Ennek a büntetőjogi rendelkezésnek az a célja és lényege, hogy a gondoskodik a külföldön lévő , vagy külföldi érdekeltséggel bíró magyar állampolgárok és szervezetek büntetőjogi védelméről, abban az esetben, ha a külföldi állam ezt nem, vagy nem megfelelően teszi.