A feles kedvezmény

Feles kedvezménynek” nevezte el köznyelv a Btk. pár éve hatályba lépett új intézményét, ami szerint különös méltánylást érdemlő esetben az elítélt a szabadságvesztés-büntetés fele részérének kitöltése után feltételesen szabadlábra helyezhető volt. A feltételes szabadlábra helyezés feltétele természetesen a „jó magaviselet”, amit szabatosan megfogalmazva az elítéltnek a büntetés-végrehajtás alatti kifogástalan magatartását, és a törvénytisztelő életmód iránti készségét jelenti.

A feles kedvezmény egy igen jelentős kedvezménynek mondható, ha összehasonlítjuk, hogy a fogház-börtön-fegyház fokozatokban az általános „kedvezményre” (tehát feltételes szabadlábra bocsátásra) a büntetés felének, kétharmadának, illetve négyötödének kitöltését követően kerülhet sor.

Feles kedvezmény a régi és az új Btk.-ban

Ebben a tekintetben az új Btk. kifejezett enyhítést hozott. Eddig ugyanis a háromévi vagy ennél rövidebb tartamú szabadságvesztés esetén volt alkalmazható ez az intézmény.

Az új Btk. szerint azonban már ötévi, vagy annál rövidebb tartamú szabadságvesztésre ítélés esetén is rendelkezhet úgy a bíróság, hogy, különös méltánylást érdemlő esetben hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltését követően feltételes szabadságra bocsátható.