A testi sértés bűntette

Testi sértéssel bűntettével már sok korábbi cikkben foglalkoztam, ez alkalommal ennek egy minősített esetével a maradandó fogyatékosságot , illetve súlyos egészségromlást okozó testi sértéssel foglalkozom, egy bírói döntés kapcsán.

A maradandó fogyatékosság és a súlyos egészségromlás

A testi sértés, a maradandó fogyatékosság és a súlyos egészségromlás mint testi sértés eredményeinek értelmezése tekintetében rendkívül jelentős bírói gyakorlatot rögzít a 10/2007. BK vélemény,  terhes állapotban lévő nő sérelmére elkövetett testi sértésről.
E szerint ha a terhes állapotban levő nő a rajta elkövetett testi sérté következtében méhmagzatát elvesztette, a cselekmény a 2012. évi C. törvény 164. §-ának (6) bekezdés d) pontjának 2. fordulata szerint minősül

Ennek indoklása

A 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 164. § (6) bekezdés d) pontja a bűncselekmény tárgyi oldalán jelentkező minősítő körülményeket a maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás általános meghatározásában foglalja össze.
Amennyiben a terhes állapotban levő nővel szemben követtek el testi sértést és annak folytán a méhmagzatát elvesztette, ez a következmény önmagában – egyéb kihatások mérlegelésétől függetlenül – a sértett súlyos egészségromlását idézi elő; így az ilyen testi sértés a Btk. 164. § (6) bekezdésének d) pontjának 2. fordulata szerint minősül.

Legalább gondatlanság

Ugyanakkor azonban alanyi vonatkozásban érvényesül a Btk. 9. §-a, mely szerint az eredményhez – mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez – a törvény által fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. Következésképpen, ha az elkövető nem tudta és a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés mellett a körülményekből nem ismerhette fel, hogy a bántalmazott nő terhes állapotban van: cselekménye nem minősíthető a Btk. 164. § (6) bekezdés d) pontjának 2. fordulata szerint.

Testi sértés a büntetőjogban I.

Testi sértés a büntetőjogban II.