Testi sértés a büntetőjogban

A testi sértés bűncselekményét a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények fejezetében helyezte el a jogalkotó. A Btk. szövege szerint aki más testi épségét, egészségét sérti, az testi sértést követ el.

Amennyiben az okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, úgy könnyű testi sértésről (2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető), ha pedig nyolc napon túl gyógyul, úgy súlyos testi sértésről (3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett) van szó.

A testi sértés büntetőjogi fogalma

Mit értünk testi épség alatt? Ez az állapot, amiben a bűncselekmény elszenvedő alanya akkor volt, amikor a támadás érte. Nem a hagyományos, hétköznapi értelemben vett egészségről van tehát szó: a beteg vagy fogyatékossággal élő embert is érheti testi sértés.

Testi sértés vs. tettleges becsületsértés

A testi épség megsértése alatt hagyományosan a büntetőjogban az emberi testre gyakorolt jogellenes támadó szándékú fizikai ráhatást értünk. Ez a fizikai ráhatás lehet rúgás, ököllel ütés, szúrás, savval leöntés, valamilyen eszköz használatával sérülés okozása.

Ugyanakkor az nem feltétele a bűncselekmény megvalósulásának, hogy a támadás fájdalmat okozzon a sértettnek. Ugyanakkor pl. a haj meghúzása, a gyenge arculütés nem a testi sértés bűncselekményét valósítja meg, hanem tettleges becsületsértést.

Az egészség megsértésének fogalma

Az egészség megsértése minden olyan esetet felölel, amikor az emberi testet olyan külső behatás éri, amely sérülést ugyan nem okoz, de betegséget előidéz. Ilyen például a mérgezés, a fertőző betegség továbbadása, de a pszichés betegségek előidézése is.

Könnyű vagy súlyos testi sértés?

Eh kell határoljuk egymástól a könnyű és a súlyos testi sértés eseteit, mégpedig a gyógytartam alapján.A büntetőjogban általában a „tényleges”, anatómiaival azonos gyógytartamot vesszük alapul: eszerint akkor minősül gyógyultnak egy sérülés, ha a megsérült szövetek anatómiai egysége helyreállt (pl. a sebszélek összetapadtak, a sebváladék már nem ürül). A tényleges gyógytartam megállapítása orvosszakértői feladat.

Ugyanakkor nem a tényleges gyógytartamot vesszük alapul akkor, ha az elkövető szándéka súlyosabb sérülés okozására irányult, mint amit valójában létrehozott – ilyenkor a szándékolt bűncselekmény kísérletéért fogják az elkövetőt felelősségre vonni.

Minősített esetek: aljas indok, védekezésre képtelen sértett

Súlyosabban minősül a cselekmény ha azt

1. aljas indokból vagy célból követik el,
2. védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen (így pl. ittas állapotú, vagy eszméletlen) személy sérelmére követik el,
3. vagy a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

Maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás

Még súlyosabban minősül bűncselekmény, ha maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Maradandó fogyatékosságról akkor beszélünk, ha a passzív alany elveszti valamely képességét, vagy szervét, illetve ha az használhatatlanná válik. Súlyos egészségromlás alatt pedig azt a fizikai állapotot értjük, amely jellegét tekintve tartós, krónikus vagy gyógyíthatatlan.

A súlyos egészségromlást okozó testi sértés bírói gyakorlata

Egy fontos bírói döntés szerint amennyiben a terhes állapotban levő nővel szemben követtek el testi sértést és annak folytán a méhmagzatát elvesztette, ez a következmény önmagában – egyéb kihatások mérlegelésétől függetlenül – a sértett súlyos egészségromlását idézi elő

Legalább gondatlanság

Ebben a vonatkozásban érvényesül viszont a Btk. 9. §-a, mely szerint az eredményhez – mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez – a törvény által fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. Következésképpen, ha az elkövető nem tudta és a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés mellett a körülményekből nem ismerhette fel, hogy a bántalmazott nő terhes állapotban van: cselekménye nem minősíthető súlyos egészségromlást okozó testi sértésnek

Életveszélyt vagy halált okozó testi sértés

Abban az esetben pedig, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz, úgy a bűncselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Súlyos testi sértés előkészülete

A Btk. büntetni rendeli a súlyos testi sértés alapesetére és minősített eseteire irányuló előkészületet is. Előkészületről akkor van szó, ha az elkövető más személyt az elkövetésre felhív, ha az elkövetésre személyek ajánlkoznak, vállalkoznak vagy abban többen megállapodnak, de akkor is, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetése céljából az ahhoz szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja (pl. megveszi a savas anyagot, megfigyeli a sértett életmódját, tartózkodási helyét), azonban nem kerül sor a támadás megkezdésére. Ha az egészség, testi épség megsértésére alkalmas magatartást megkezdi az elkövető, úgy a bűncselekmény már kísérleti szakba lép.

A testi sértés büntetési tételeinek áttekintő táblázata:

---

A Btk itt olvasható

Más büntetőjogi cikkeim olvashatja itt