Korábban a büntetőeljárás kizárólag a vádlott és az állami büntetőhatalmi igényt képviselő hatóságok közötti eljárás volt, abban a sértett csak mint tanú vehetett részt.

A sértetti jogok kiszélesedésének több vonulata van. Egyrészt a sértettnek megvannak azok a jogai, amivel tájékozódhat az eljárás menete felől (jelenlét, iratbetekintés), és adott esetben befolyásolhatja azt (indítványtételi jog).
Fontos emellett, hogy pár éve megszülettek az áldozatsegítést biztosító jogszabályok és intézmények, amelyek létrejöttük indokaként kifejezetten elismerték, hogy az állam feladata megvédeni állampolgárait a bűntől, és következményeitől. Amennyiben ezt a feladatát nem tudja teljesíteni, úgy ezért speciális felelősség terheli, ami az áldozatoknak folyósítandó segélyekben ölt testet.
A harmadik vonulat a mediáció megjelenése a büntetőeljárásban. Ennek funkciója a sértett és az elkövető közötti kárrendezési megállapodás létrehozása és kikényszerítése.
Szintén pár éves újdonság a magyar jogban, hogy nem csak a terhelt, hanem a sértett is megbízhat felkészült büntetőjogász ügyvédet, aki biztosítani tudja, hogy a fenti sértetti jogok hatékonyan érvényesüljenek.

A magyar büntetőjogban is érvényesül az a modern tencencia, hogy a sértett, illetve igényeinek és jogainak képviselete a büntetőeljárás során egyre inkább fókuszba kerül. Korábban a büntetőeljárás kizárólag a vádlott és az állami büntetőhatalmi igényt képviselő hatóságok közötti eljárás volt, abban a sérett csak mint tanú vehetett részt.

A sértetti jogok kiszélesedésének több vonulata van. Egyrészt a sértettnek megvannak azok a jogai, amivel tájékozódhat az eljárás menete felől (jelenlét, iratbetekintés), és adott esetben befolyásolhatja azt (indítványtételi jog).

Fontos emellett, hogy pár éve megszülettek az áldozatsegítést biztosító jogszabályok és intézmények, amelyek létrejöttük indokaként kifejezetten elismerték, hogy az állam feladata megvédeni állampolgárait a bűntől, és következményeitől. Amennyiben ezt a feladatát nem tudja teljesíteni, úgy ezért speciális felelősség terheli, ami az áldozatoknak folyósítandó segélyekben ölt testet.

A harmadik vonulat a mediáció megjelenése a büntetőeljárásban. Ennek funkciója a sértett és az elkövető közötti kárrendezési megállapodás létrehozása és kikényszerítése.

Szintén pár éves újdonság a magyar jogban, hogy nem csak a terhelt, hanem a sértett is megbízhat felkészült büntetőjogász ügyvédet, aki biztosítani tudja, hogy a fenti sértetti jogok hatékonyan érvényesüljenek.