A pénzmosást bűnkapcsolati tényállásként szabályozza a Büntető Törvénykönyv. Járulékos jellegű – mindig megelőzi ugyanis egy előzetes bűncselekmény, amelyből megszerzett jövedelmet a pénzmosással legális vagyonként próbálnak feltüntetni.

A Btk. 399. § alapján megkülönböztethetjük a bűncselekmény szándékos (dinamikus, statikus változatát és a saját pénz mosását), illetve a pénzmosás gondatlan alakzatát.

Az (1) bekezdés szerinti tényállásban szabályozza a törvényalkotó a dinamikus pénzmosást. A felsorolt elkövetési magatartások mind valamiféle vagyontranszformációt eredményeznek, és ezeket csak olyan személy követheti el, aki az alapbűncselekmény elkövetésében nem vett részt. Így dinamikus pénzmosást követ el, aki a más bűncselekményéből származó dolgot átalakítja, átruházza, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, illetve az is, aki a dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, a dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi.

A (2) bekezdés szerinti bűncselekmény a statikus pénzmosás. Ezen magatartások nem eredményeznek vagyontranszformációt, és az előzőhöz hasonlóan szándékosan követheti el az alapbűncselekményhez képest kívülálló személy. Megvalósul a bűncselekmény a megszerzéssel, megőrzéssel, kezeléssel, használással, felhasználással vagy a dolog ellenértékén más anyagi javak szerzésével.

A Btk. a 399. § (3) bekezdésében ejt szót a saját pénz mosásáról – eszerint az a személy büntetendő, aki saját bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot eredetének leplezése, titkolása céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, illetve aki a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

Az eddigi tényállásoktól elkülönül a 400. § annyiban, hogy az abban foglalt elkövetési magatartás hanyag gondatlansággal (negligentia) is megvalósítható. Így tehát büntetendő gondatlan pénzmosás miatt az a személy, aki a más által elkövetett bűncselekményből származó dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről. Megegyeznek tehát az elkövetési magatartások a saját pénz mosásánál felsoroltakkal, azonban csak olyan személy lehet a 400. § tettese, aki az alapbűncselekmény elkövetésében nem vett részt. Maga a felhasználás, a gazdasági tevékenység végzése szándékos, a gondatlanság magához a dolog bűnös eredetének felismeréséhez kapcsolódik – ez ugyanis a tettes által nem történt meg, holott a körülményekből fel kellett volna ismernie, hogy a vagyon bűncselekményből származik. Példaként említendő a gondatlan pénzmosással kapcsolatos bírói gyakorlat köréből a Fővárosi Ítélőtábla BJ.2016.175. számú ítélete. Ebben a bíróság a vádlottat felmentette a gondatlan pénzmosás vádja alól, mivel a pénz kezelését bizalmi viszony keretében látta el, és nem merült fel semmi oka arra, hogy gyanakodjon a pénz bűnös eredetére.