A Btk. rendszerében a kóros elmeállapot egyrészt a büntethetőséget kizáró okok egyike, másrészt a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét teremti meg.
A bűncselekmény megvalósulásának egyik feltétele a bűnösség, amelyhez szükséges az elkövető beszámítási képessége is. A beszámítási képességnek két eleme van: a felismerési képesség a magatartás lehetséges következményeinek előrelátását jelenti, míg az akarati képesség az akarat szabad kialakítását és az annak megfelelő magatartás tanúsítását. A kóros elmeállapot a beszámítási képességet zárja ki vagy korlátozza.
A törvény 24. §-a szerint nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában – így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban – követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.
A beszámíthatóság elbírálásához a Btk. kettős követelményt állapít meg: egy „biológiai” és egy „pszichikai” feltételt. Az orvosi értelemben vett kóros állapot, betegség megléte ugyanis önmagában nem elegendő a 24. § alkalmazásához, hanem az is szükséges, hogy a beszámítási képesség kizártsága, illetve korlátozottsága a konkrét, megvalósított cselekmény vonatkozásában, annak elkövetésekor álljon fenn. Ennek oka, hogy bizonyos elmebetegségek adott esetben teljesen függetlenek az elkövetett cselekménytől, míg mások időszakos változásokkal járnak, így lehetnek olyan tünetmentes periódusok is, amelyek a beszámítási képességet egyáltalán nem befolyásolják.
A Btk. a kóros elmeállapot fogalma alatt példálódzó jelleggel öt pszichiátriai megbetegedést sorol fel (elmebetegség, gyengeelméjűség, szellemi leépülés, tudatzavar, személyiségzavar), azonban egyéb rendellenes tudatforma is kizárhatja vagy korlátozhatja konkrét esetben a beszámítási képességet. Fontos megjegyezni, hogy a büntetőjogi értelemben vett beszámítási képesség kizártsága és a polgári jogi cselekvőképtelenség nem azonos fogalmak. Egy konkrét bűncselekménnyel kapcsolatban rendelkezhet valaki beszámítási képességgel a cselekvőképességétől függetlenül is.
Az esetleges kóros elmeállapot megítélése komoly szakértelmet igényel, ezért amennyiben erre utaló körülmények merülnek fel, az eljáró hatóságok kötelesek igazságügyi szakértőt kirendelni, mégpedig minden esetben kettőt.
Ha a bíróság megállapítja a terhelt elkövetéskor fennállott, beszámítást kizáró kóros elmeállapotát, felmentő ítéletet hoz, azonban intézkedésként kényszergyógykezelést, illetve elkobzást rendel el, amennyiben ezek alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak.
Ha a kóros elmeállapot a beszámítási képességet nem zárja ki, csak korlátozza, az nem akadályozza a büntethetőséget, de a büntetéskiszabás során enyhítő körülmény lehet: a bíróságnak ilyen esetben lehetősége van bármely büntetési nem legkisebb mértékének alkalmazására is.
A beszámítási képességet nagyban érintheti az elkövető ittas vagy bódult állapota. Abban az esetben azonban, ha ezt önhiba okozza, nem áll fenn büntethetőségi akadály – függetlenül a beszámítási képesség hiányától vagy korlátozottságától. Sőt, az önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban történő elkövetés súlyosító körülménynek számíthat.