Kárenyhítés
A törvény nem csak a károsult kártérítéshez való jogát, hanem a károsult kárelhárítási kötelezettségét, illetve – amennyiben elhárítani teljes egészében nem lehet – kárenyhítési kötelezettségét fogalmazza meg. Ha a károsult ezt a kötelezettségét elmulasztja, akkor a károkozásban ő is közrehat, és a károkozó ennek a közrehatásnak mértékéig mentesül a kártérítési felelősség alól.
A kérdéssel foglalkozó bírói gyakorlat számára iránymutató PK 36. számú állásfoglalás külön nevesíti azt a kárelhárítási, illetve kárenyhítési kötelezettségnek ellentmondó estet, amikor a sértett a károkozót kifejezetten ingerli.
Ahogyan a károkozó magatartáshoz is csak akkor fűződhetnek szankciók, ha az felróható, ugyanúgy a kárelhárítás és kárenyhítés hiánya is csak akkor értékelhető a károsult terhére, az neki felróható. Más szóval a károsult csak annak a részét viseli a kárnak, amely abból származott, hogy az általában elvárható magatartást elmulasztotta. Egy orvosi műhibából keletkező kártérítési ügyben például azt állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy a károsult nem köteles alávetni magát a sokadik kárenyhítő műtétnek, mivel ez a társadalmi közfelfogás szerint nem elvárható tőle. (BH 1977.105)
Kármegosztás
Amennyiben a károsult felróható módon nem tesz eleget kárenyhítési kötelezettségének, úgy kármegosztásnak van helye: a kár megtérítését csak a neki nem felróható részben követelheti. A megtérítési arány gyakran nehezen eldönthető, részletekbe menően kell vizsgálni hozzá a kár bekövetkezéséhez vezető oksági láncolatot. Egy olyan esetben például, amikor a károsult bent hagyta a forgalmit és a pótkulcsot a kesztyűtartóban, a bíróság végül a kár 70 %-ának megfizetésére kötelezte a CASCO biztosítót.
Ez az eset azért külön jelentős, mert ilyen esetben a biztosítók általában teljes egészében megtagadják a kártalanítást. Ebben az esetben azonban a bíróság kimondta, hogy a kocsiban felejtett kulcs önmagában nem alkalmas arra, hogy azzal lopják el a kocsit, tehát indokolatlan a teljes mentesülés, ellenben a pótkulcs és a forgalmi elősegíti a kocsi értékesítését, ezért a kárelhárítási kötelezettség elmulasztása miatt kármegosztásnak van helye. (BH 2002.487)
Eljárásjogi szempontból lényeges, hogy a károsult közrehatását a károkozónak kell bizonyítania. A károsult saját magatartásával egy tekintetbe kell venni mindazokét, akiknek magatartásáért a károsult felelősséggel tartozik (pl.: alkalmazottak)