Hűtlen kezelés és korrupció

avagy hűtlen kezelés és a politika

A hűtlen kezelés bűntette egy nehéz téma. Nem szakmailag (értsd: büntetőjogilag) nehéz, hanem jogon kívüli, azon túli dolgok miatt. A hűtlen kezelés ugyanis a korrupcióval, mint a világon minden országban ismert jelenséggel kapcsolódik össze. Azt ugyanis nyilván nem vitatja senki hogy korrupció még a legfejlettebb demokráciákban is, mindenhol létezik.  

Hozzá kell tenni nyilván a korrupció mértéke országonként más más, az is hogy az adott politikai hatalom mennyire építi ki intézményesítetten az ellen folyó jogi küzdelmet. Másik oldalról, mennyire huny szemet, vagy engedi, hogy mások szemet hunyjanak felette. Unalomig ismertek azok a fejtegetések is, hogy hogyan szívjuk magunkba a korrupciót a pedagógusnapi virágtól át, a borravalón keresztül a hálapénzig. 

Nem is gondolnánk, hogy egy ilyen egyszerű tényállásból, (nyelvtanilag: mondatból) a történelem során évtizedekik tartó büntetőperek, politikai botrányok, kormánybukások, választási győzelmek, és komoly emberi tragédiák, nagy emberek tragédiái “bújtak elő”, mint afféle büntetőjogi “gogoli köpönyegből”.

A hűtlen kezelés ugyanis nem csak büntetőjogi tényállás, hanem akár politikai leszámolások eszköze is lehet. Jó néhány olyan országot láttunk és látunk szerte a világon ahol az előző rezsim politikailag vagy gazdaságilag felelős rétegét hűtlen kezelés vádjával kívánták elszámoltatni.

Talán még Magyarországon is talál az olvasó olyan hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt folyó nyomozásokat, vagy akár már bírósági tárgyalásokat, vagy akár jogerős ítéleteket, ahol mind a feljelentő, mind a gyanúsított, vádlott, vagy elítélt, vagy akár ártatlanul meghurcolt személy politikus, vagy címlapon szereplő állami, önkormányzati cég, közintézmény vezetője. Tehát nagyon kétélű fegyverről van szó, fontos ügyelnünk a szakmaiságra (mely alatt jelen esetben a büntetőjogi dogmatikát értem).

Ilyenek mindig is voltak és lesznek is. Tisztán látni ezekben nagyon nehéz. Több okból is.

De nem ezekkel a nagyon súlyos témákkal kívánok részletesen foglalkozni. Komoly politikusok, publicisták, politikai elemzők beszélnek erről, a kelleténél talán többet is.

Az én “célkeresztemben” most a hűtlen kezelés bűntette, tehát a hűtlen kezelés mint büntetőjogi tényállás áll, amit a hatályos Btk. a 376. §-ban szabályoz. 

Megfogalmazása, tényállása egyszerű: “Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.”

Ezzel kapcsolatban először 13/2015. számú büntető elvi határozat ad iránymutatást

A hűtlen kezelés felbujtója vagy bűnsegéde olyan kívülálló személy is lehet, akinek nincs vagyonkezelői kötelezettsége, a vagyonkezelői megbízatás csak a tettesi elkövetői alakzat nélkülözhetetlen feltétele

A hűtlen kezelés tettesi alanyiságához megkívánt vagyonkezelői kötelezettség nem korlátozható csak olyan tevékenységre, amely a vagyonban egyébként beálló értékcsökkenést hárítja el. A vagyonkezelés, mint a gazdálkodás körébe tartozó tevékenység olyan magatartást is jelent, ami a vagyon jellegétől függően, annak hasznát, jövedelmét is biztosítja. A bűncselekménye eredménye ezért a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés és az elmaradt haszon