A fiatalkorúak mentesülése a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól

A hatályos büntetőjogi szabályozás szerint nincs külön, a fiatalkorúakra vonatkozó törvényünk. A  rájuk vonatkozó speciális szabályokat a Btk. 107-121. §-ai foglalják össze.

A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól több módon is lehet mentesülni. A Btk. 121. §-a a törvény általi mentesülést, illetve a bírósághoz benyújtott kérelem általi mentesülést említi.

A törvény általi mentesülést a kiszabott szabadságvesztés mértéke befolyásolja. Ennek alapján:

a)      felfüggesztett szabadságvesztés esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján,

b)       ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélték, a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján, vagy

c)      ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztésre ítélték, a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított három év elteltével mentesülhet a fiatalkorú elítélt.

A bírói mentesítés kérelemre történik. Erre a törvény szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó szabadságvesztés kitöltése után ad lehetőséget, de csak akkor, ha a bíróság a fiatalkorút erre érdemesnek tartja.

Erkölcsi bizonyítványt az kaphat, aki a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel (a bűnügyi nyilvántartást és ezen belül a bűntettesek nyilvántartását az 1999. évi LXXXV. törvény szabályozza). Ez abban az esetben lehetséges, ha a személy büntetlen előéletű, illetve a büntetett előélet hátrányai alól már mentesült.

A bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján a bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat a fiatalkorúakra vonatkozóan legfeljebb 30. életévük betöltéséig kell kezelni, feltéve, hogy eddig az időpontig mentesültek, illetve javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejeztétől számított három évig.

Szerencsésnek mondható, hogy a javítóintézetből távozott fiatalok nagyobb része sikeresen újra tud integrálódni a társadalomba, ám bizonyos esetekben túl enyhének mutatkozik a szabályzás (az adatkezelésre vonatkozó  3 év maximum ). Ezekben az esetekben vagy szigorúbban kéne szabályozni a „szabadulás” feltételeit, vagy a mentesülés után speciális figyelemmel kísérés lenne célszerű.

A büntetett előéletű fiatalok munkahelyi alkalmazása során tekintettel kéne lenni az általuk elkövetett bűncselekmények fajtájára is. Sok esetben ezzel megelőzhető lenne a konfliktusok kialakulása és a visszaesés.