Csalás

373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy
c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon követi kel.
(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.

Gazdasági csalás

374. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni hátrányt okoz.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.

Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás

375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy
b) a nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.

Információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége;

 A tulajdon elleni szabálysértés

177. § (1) Aki
a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,
b) * ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást,
c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést
követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el.
(2) Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, szabálysértést követ el.
(2a) * Aki földmérési jelet vagy az államhatár megjelölésére szolgáló jelet elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.
(3) * Aki a kulturális örökség védett elemeit, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet vagy létesítményt, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, parkot vagy ahhoz tartozó felszerelést, természetvédelmi hatósági és tájékoztató táblát vagy egyéb közérdeket szolgáló jelet vagy létesítményt gondatlanul megsemmisít, megrongál, elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.
(4) * Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr, valamint a mezőőr, a természeti, védett természeti és Natura 2000 területeken a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója.
(6) Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható.

A csalással kapcsolatos legfontosabb bírói gyakorlati útmutatók:

29/2007. BK vélemény az idegen vagyon kezelésével megbízott személy esetében a csalás megállapíthatóságáról

I. Az idegen vagyon kezelésével megbízott személy azzal, hogy a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy a szándékos rongálás által okozott hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti, a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy szándékos rongálás mellett a csalást nem követi el.
II. Ha viszont a kezelésére bízott vagyonban gondatlan bűncselekménnyel, hanyag kezeléssel okoz hiányt (vagyoni hátrányt), és ezt utóbb a sértett megtévesztésével eltünteti vagy csökkenti azért, hogy a kártérítési, illetve a megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, a hanyag kezelés vétsége és a csalás bűncselekménye bűnhalmazatban megállapítható.
III. Abban az esetben, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a reá bízott vagyonban gondatlanul – de bűncselekményt meg nem valósító módon – okoz hiányt (kárt, vagyoni hátrányt), vagy ilyen hiány (kár, vagyoni hátrány) a vagyonban neki fel nem róható okból keletkezik, és ennek megtérítésére – a jogszabály rendelkezése vagy szerződésben vállalt kötelezettség alapján – köteles, amennyiben e hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) utóbb a sértett megtévesztésével eltünteti vagy csökkenti azért, hogy a kártérítési, illetve megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, a csalás bűncselekményét valósítja meg.
IV. A II. és III. pont esetében a csalással okozott kár azzal az összeggel azonos, amelynek erejéig az elkövetőt a leplezett hiány (kár, vagyoni hátrány) tekintetében a jogszabályok szerint anyagi felelősség terheli. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg a leplező magatartás folytán a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés mértékét.
I. A csalás bűncselekményének egyik törvényi tényállási eleme a károkozás; a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. §-ának 16. pontja értelmében kár a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés.
Az idegen vagyon kezelésével megbízott személy, ha a rá bízott vagyonban szándékos vagyon elleni bűncselekménnyel (sikkasztással, hűtlen kezeléssel, szándékos rongálással) okozott hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti azért, hogy a kártérítési, illetve a megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, ezzel a magatartásával a rábízott vagyonban további hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) nem okoz.
Az elkövetési érték és a kár nagysága ugyanis az esetek döntő többségében azonos. A Btk. 459. §-ának 16. pontjában írtakat szem előtt tartva pedig a vagyoni hátrány magában foglalja a kárt, a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés mértékét.
Ebből következően a hiány (kár, vagyoni hátrány) már a korábbi bűncselekmény folytán bekövetkezett. Az utóbb, az annak palástolása céljából megvalósított magatartásból tehát hiányzik a csalás bűncselekményének egyik tényállási eleme, a károkozás.
Így pedig a hiánynak (kárnak, vagyoni hátránynak) a sértett megtévesztésével való eltüntetése vagy csökkentése azért, hogy az elkövető a kártérítési (megtérítési) kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, illetve ennek megkísérlése a csalásnak a megállapítására (a sikkasztás, a hűtlen kezelés vagy a szándékos rongálás mellett) – ugyanazon tény, körülmény kétszeres értékelésének tilalma folytán – alapul nem szolgálhat.
II. A Btk. 377. §-ában meghatározott hanyag kezelés vétségét az követi el, akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bízták meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz. [lásd 4/2003. Büntető jogegységi határozat]
E bűncselekmény – a törvényi szabályozásból következően – akkor valósul meg, ha a vagyoni hátrány a vagyonban ténylegesen bekövetkezik.
Az elkövető vagyonkezelése, vagyonfelügyelete különböző jogviszonyok (polgári jogi, családjogi, munkajogi stb.) keretében történhet. A különböző jogágak szabályai a vagyonkezelői kötelezettség vétkes megszegéséhez különböző jogkövetkezményeket fűznek.
Egységesek azonban abban, hogy a vagyonban vétkes – tehát akár gondatlan – magatartással okozott hiány (kár, vagyoni hátrány) esetén a károkozó kártérítési, megtérítési kötelezettséggel tartozik.
Az idegen vagyon kezelésével megbízott személy tehát – a vagyonkezelői jogviszonytól függően, különböző felelősségi rendszerek szerint – anyagilag akkor is felelős a kezelésére, felügyeletére bízott vagyonban bekövetkezett hiányért (kárért, vagyoni hátrányért), ha azt gondatlan bűncselekménnyel, hanyag kezeléssel okozta.
Ha a hanyag kezelés vétségének elkövetője a magatartása folytán a vagyonban bekövetkezett hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) azért, hogy a különböző anyagi felelősségi rendszerek szerinti kártérítési, megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti, ezzel a fennálló hiány (vagyoni hátrány) felderítését meghiúsítja. Megakadályozza azt, hogy a jogosult vele szemben kártérítési, megtérítési igényét érvényesítse.
Ilyen esetekben a vagyonkezelő a hanyag kezelés vétségét meghaladóan a csalás bűncselekményét is megvalósítja. Vitathatatlan ugyanis, hogy az elkövető két vagy több magatartása két vagy több törvényi tényállás keretei közé illeszkedik. A magatartások alapvetően eltérő jellegűek (gondatlanok, illetve szándékosak), időben is egymást követőek. Attól függően, hogy a vagyonkezelés, vagyonfelügyelet milyen jogviszony keretében történik, az anyagi felelősség mértéke, a vagyon tulajdonosa, a kártérítés jogosultja, a sértett személye is eltérő lehet.
Ebből következően a hanyag kezelés vétsége és a csalás bűncselekménye valóságos anyagi halmazatba kerül [Btk. 6. § (1) bekezdés].
III. Amint arról a II. pontban már említés történt, az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a vagyonban vétkesen – tehát akár gondatlanul – okozott hiányért (kárért, vagyoni hátrányért), attól függően, hogy a vagyonkezelés milyen jogviszonyon alapul, a különböző felelősségi rendszerek szerint anyagi felelősséggel tartozik.
A felelősség akkor is fennáll, ha a vétkes magatartás, amely a hiány (kár, vagyoni hátrány) bekövetkezésére vezetett, bűncselekményt nem valósít meg. Sőt a vagyonkezelő anyagi felelőssége fennállhat vétkességére tekintet nélkül akkor is, ha részéről felróható magatartás sem állapítható meg (pl. a veszélyes üzem működéséből eredő kárért való felelősség; a pénztáros, a pénz- vagy értékkezelő anyagi felelőssége, a leltárhiányért való felelősség stb.).
Ilyen esetekben, ha a vagyonkezelő a vagyonban bekövetkezett hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) utóbb azért, hogy anyagi felelőssége alól egészben vagy részben mentesüljön, a sértett megtévesztésével eltünteti vagy csökkenti, a hiány (kár, vagyoni hátrány) felderítését meghiúsítja.
Ezzel a leleplező, megtévesztő magatartásával – a II. pontban írtakkal egyezően – megakadályozza a sértettet abban, hogy vele szemben – a különböző felelősségi rendszerek szerinti – kártérítési, megtérítési igényét érvényesítse. A vagyonkezelő tehát a reá bízott vagyonban bekövetkezett, a kártérítési, megtérítési kötelezettség folytán esetleg csupán átmenetileg fennálló hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) véglegessé teszi.
Ily módon a vagyonban valóságos kárt okoz, és e magatartásával megvalósítja a csalás bűncselekményének törvényi tényállását. E bűncselekményben a büntetőjogi felelősségét meg kell állapítani.
IV. A II. és a III. pontban kifejtettek szerint az idegen vagyon kezelésével megbízott személy, ha a rábízott vagyonban gondatlan bűncselekménnyel vagy egyébként bűncselekményt meg nem valósító módon gondatlanul hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) okoz, illetve a vagyonban neki fel nem róható okból keletkezik hiány (kár, vagyoni hátrány), azért – attól függően, hogy a vagyonkezelés milyen jogviszonyon alapul -, a különböző felelősségi rendszerek szerint anyagi felelősséggel, kártérítési, megtérítési kötelezettséggel tartozik.
Az anyagi felelősség mértéke a különböző jogágak szabályai szerint eltérő lehet.
Ha az elkövető a II. és a III. pontban is említett utóbbi leplező, a sértettet megtévesztő magatartásával a csalás bűncselekményét megvalósítja, a csalással okozott, a büntetőjogilag értékelhető kár azzal az összeggel azonos, amelynek erejéig a vagyonkezelőt – a vagyonkezelés alapját képező jogviszonytól függően, a különböző felelősségi rendszerek szerint – kártérítési, megtérítési kötelezettség terheli.
Ha azonban ez az összeg meghaladja a leplező magatartás folytán a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés mértékét, a csalással okozott, a büntetőjogilag értékelhető kár nagysága a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés mértékével azonos.
Ha viszont a különböző felelősségi rendszerek szerinti kártérítési, megtérítési kötelezettség mértéke alatt marad a vagyonban ténylegesen bekövetkezett hiány (kár, vagyoni hátrány) nagyságának – s így ez az összeg a csalás bűncselekménye tekintetében kárként nem értékelhető -, a büntetés kiszabása körében súlyosító körülményként vehető figyelembe.

________________________________________
3/2009. számú BJE határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

3/2009/BJE. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető jogegységi tanácsa Budapesten, 2009. év június hó 8. napján tartott nyilvános ülésen a Legfelsőbb Bíróság Bfv. I. Tanácsának indítványa alapján meghozta a következő
jogegységi határozatot:

1. Nem állapítható meg a csalás (Btk. 318. §) bűncselekményében a bűnössége annak a terheltnek, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a kölcsön visszafizetése, és ennek a reális lehetősége is adott, de a hitel megszerzése érdekében a piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti és a pénzügyi intézmény e megtévesztése folytán folyósítja részére az igényelt kölcsönt. Az ilyen cselekmény a Btk. 297/A. §-ában foglalt feltételek (úgy, mint a gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtása érdekében valótlan tartalmú okirat felhasználása) esetén hitelezési csalás bűntettének minősülhet.

2. A hitelintézet megtévesztésével megszerzett pénzkölcsön rendszeres törlesztése, illetve visszafizetése általában a visszafizetési szándék komolyságára és a károkozási szándék hiányára utal.

3. Ha a hitelnyújtás nem piaci feltételek mellett történik, hanem arra valamely gazdaságpolitikai célból az állam vagy más – a Btk. 288. §-ában, illetve a 314. §-ában meghatározott – szervezet által támogatott kedvezményes feltételekkel és/vagy céljelleggel került sor, akkor a cselekmény rendszerint a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének, illetve az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértése bűntettének minősülhet, és a csalás megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a csalás büntetési tétele a hivatkozott bűncselekmények büntetési tételénél súlyosabb.

4. A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a Nyíregyházi Városi Bíróság 14.B.3224/1997/64. számú ítéletét, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 1.Bf.1528/2001/4. számú ítéletét az I. r. terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett hitelezési csalás bűntettében megállapító és a büntetés kiszabására vonatkozó részében, valamint a felülvizsgálati ügyben eljárt Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.2154/2003/5. számú végzését hatályon kívül helyezi. I. r. terheltet az ellene társtettesként elkövetett hitelezési csalás bűntette miatt emelt vád alól felmenti.

A terhén maradó számviteli fegyelem megsértésének vétsége miatt megrovásban részesíti. Rosszallását fejezi ki, és felhívja az I. r. terheltet, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől.