A vádalku a magyar jogban A köznyelvben használt “vádalku” intézménye 2003 óta ismeretes a magyar büntetőeljárásban. A törvény ugyan nem használja ezt a kifejezést, joggal, hiszen az nagymértékben eltér a klasszikus amerikai modelltől, ahol sokkal nagyobb tere van annak, hogy a bírósági tárgyalás helyett az ügyész és a vádlott egyezséggel zárja le az az eljárást. A…
A bizonyítás a büntetőjogban A büntetőügy kimenetele a bizonyítékokon, és azok értékelésén áll vagy bukik. Ismerje meg, hogy milyen bizonyítási rendszer működik a magyar büntető-eljárási jogban. A bizonyítási eljárás során a védőügyvédnek kiemelt jelentősége van: egyrészt a vádlottat mentő vagy felelősségét enyhítő bizonyítási indítványokat terjeszthet elő, másrészt védőbeszédében értékeli a bíróság előtt lezajlott bizonyítás eredményét.…
Az őrizetbe vétel és a letartóztatás Az őrizetbe vétel és a letartóztatás büntetőeljárási kényszerintézkedések. Őrizetbe vételt a nyomozóhatóság is alkalmazhat, a letartóztatást viszont csak bíróság rendelhet el. Mind az őrizetbe vétel, mind a letartóztatás a legszigorúbb személyi szabadságot elvonó intézkedés, alkalmazásuk ezért a büntetőeljársi törvényben pontosan és fontos garanciákkal szabályozott. Letartóztatás, őrizetbe vétel és a…
Bűncselekmények a büntetőjogban A büntetőjog különös része Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: “Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §)…
A sértett jogai a büntetőeljárásban Korábban a büntetőeljárás kizárólag a vádlott és az állami büntetőhatalmi igényt képviselő hatóságok közötti eljárás volt, abban a sértett csak mint tanú vehetett részt. A sértetti jogok kiszélesedésének több vonulata van. Egyrészt a sértettnek megvannak azok a jogai, amivel tájékozódhat az eljárás menete felől (jelenlét, iratbetekintés), és adott esetben befolyásolhatja…
Ingatlanjog, adásvételi szerződések Az ingatlanokkal kapcsolatos joganyag alapvetően magában foglalja az adásvételi szerződések polgári törvénykönyvben lefektetett szabályait, a lakásokra és bérletükre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az építkezésre vonatkozó jogszabályokat, a társasházi tulajdonközösség szabályait és az ingatlan-nyilvántartási eljárás rendjét. Ingatlan-finanszírozás, lakásvásárlási kölcsönök, adózás Tekintettel arra, hogy az ingatlanvásárlások finanszírozása többnyire bankhitelből történik, fontos ismerni a finanszírozás gyakorlatát…
A terhelt: gyanúsított vagy vádlott jogai A terhelti jogok ismerete az ami a büntetőjogi védekezés alapját képezik. Kit nevezünk terheltnek? A büntetőeljárásban átfogóan terheltnek nevezik azt akinek felelőssége az eljárás tárgyát képezi. A nyomozás során a gyanúsított, a vádemelést követően a vádlott kifejezést használja a törvény. Mik a terhelt jogai? A terheltnek joga van ahhoz,…
A védőügyvéd feladata a büntetőeljárási törvény szerint A büntetős ügyvédek (védőügyvédek) feladatait alapvetően a büntetőeljárási törvény határozza meg. A büntetőeljárási törvény szóhasználata szerint a védő a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot köteles felhasználni, felvilágosítani a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről és a jogairól, szorgalmazhatja, hogy a nyomozóhatóság szerezze be a mentő bizonyítékokat,…
A büntetőjog jellemzője Súlyos szankciók és kényszerintézkedések Az összes jogág közül a büntetőjog az, amelyben az eljárás alanyait a legsúlyosabb szankciók fenyegetik. A terhelteknek gyakran már a jogerős ítélet meghozatala előtt szabadságkorlátozó intézkedésekkel kell szembenézniük, vagyonuk egy része lefoglalásra, illetve zár alá kerülhet. A “büntetős” ügyvéd: védőügyvéd A büntetőeljárási törvény egyes súlyos bűncselekmények gyanúja esetén,…
