Kábítószerrel visszaélés. Üldözhető-e a fogyasztás? A kábítószerrel kapcsolatos jogi szabályozás az egyik legvitatottabb kérdés. A dilemmák alapvetően nem büntetőjogiak, hanem társadalompolitikaiak. A vitás kérdés természetesen nem az, hogy káros-e és ezzel összefüggésben jogilag üldözendő-e a kábítószer jelenléte a társadalomban. A vita inkább arra összpontosít, hogy az egyének drogfogyasztása üldözhető-e büntetőjogi eszközökkel. Anélkül, hogy ebben a…
Erkölcsi és a bűntettesek nyilvántartása Az erkölcsi bizonyítványról és kiadásának módjáról a bűnügyi nyilvántartásról és erkölcsi bizonyítványról szóló törvény rendelkezik. Az erkölcsi bizonyítvánnyal sokan találkoznak, gyakori ugyanis hogy hatóságok vagy munkáltatók, esetleg külföldi államok konzuli hatóságai megkövetelik bizonyos eljárások során. Az erkölcsi bizonyítványnak a megnevezése némiképp félrevezető, amiért sokszor napirenden volt átnevezése is. Ennek oka,…
Az óvadék a letartóztatást kiváltó jogintézmény. A büntetőeljárási törvény szerint a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja. elrejtőzés veszélye. Az új büntetőeljárási törvény megváltoztatta az óvadék funkcióját. Az már az eljárásban történő jelenlét biztosítása (a szökés elkerülése) mellett a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak…
A vádalku a magyar jogban A köznyelvben használt “vádalku” intézménye 2003 óta ismeretes a magyar büntetőeljárásban. A törvény ugyan nem használja ezt a kifejezést, joggal, hiszen az nagymértékben eltér a klasszikus amerikai modelltől, ahol sokkal nagyobb tere van annak, hogy a bírósági tárgyalás helyett az ügyész és a vádlott egyezséggel zárja le az az eljárást. A…
A bizonyítás a büntetőjogban A büntetőügy kimenetele a bizonyítékokon, és azok értékelésén áll vagy bukik. Ismerje meg, hogy milyen bizonyítási rendszer működik a magyar büntető-eljárási jogban. A bizonyítási eljárás során a védőügyvédnek kiemelt jelentősége van: egyrészt a vádlottat mentő vagy felelősségét enyhítő bizonyítási indítványokat terjeszthet elő, másrészt védőbeszédében értékeli a bíróság előtt lezajlott bizonyítás eredményét.…
Bűncselekmények a büntetőjogban A büntetőjog különös része Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: “Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §)…
A sértett jogai a büntetőeljárásban Korábban a büntetőeljárás kizárólag a vádlott és az állami büntetőhatalmi igényt képviselő hatóságok közötti eljárás volt, abban a sértett csak mint tanú vehetett részt. A sértetti jogok kiszélesedésének több vonulata van. Egyrészt a sértettnek megvannak azok a jogai, amivel tájékozódhat az eljárás menete felől (jelenlét, iratbetekintés), és adott esetben befolyásolhatja…
Ingatlanjog, adásvételi szerződések Az ingatlanokkal kapcsolatos joganyag alapvetően magában foglalja az adásvételi szerződések polgári törvénykönyvben lefektetett szabályait, a lakásokra és bérletükre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az építkezésre vonatkozó jogszabályokat, a társasházi tulajdonközösség szabályait és az ingatlan-nyilvántartási eljárás rendjét. Ingatlan-finanszírozás, lakásvásárlási kölcsönök, adózás Tekintettel arra, hogy az ingatlanvásárlások finanszírozása többnyire bankhitelből történik, fontos ismerni a finanszírozás gyakorlatát…
A terhelt: gyanúsított vagy vádlott jogai A terhelti jogok ismerete az ami a büntetőjogi védekezés alapját képezik. Kit nevezünk terheltnek? A büntetőeljárásban átfogóan terheltnek nevezik azt akinek felelőssége az eljárás tárgyát képezi. A nyomozás során a gyanúsított, a vádemelést követően a vádlott kifejezést használja a törvény. Mik a terhelt jogai? A terheltnek joga van ahhoz,…
A védőügyvéd feladata a büntetőeljárási törvény szerint A büntetős ügyvédek (védőügyvédek) feladatait alapvetően a büntetőeljárási törvény határozza meg. A büntetőeljárási törvény szóhasználata szerint a védő a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot köteles felhasználni, felvilágosítani a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről és a jogairól, szorgalmazhatja, hogy a nyomozóhatóság szerezze be a mentő bizonyítékokat,…
