A fellebbezés kockázata büntetőügyekben – vagyonelkobzás és társai

A súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban azt jelenti, hogy azt jelenti, az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére az ügyész fellebbezést jelentett be. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a másodfokú bíróság a  bizonyítást vesz fel, és annak…

Szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztása – ügyvéd válaszol

A TV2 Damu Roland ítélethozatalát követő rosszullétét követően keresett meg azzal a kérdéssel, hogy milyen esetekben lehet a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztását kérni jogerős büntetés esetén. A témáról korábban már részletesen írtam itt, ezért ebben a cikkben csak azt emelem ki ismét, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztásánál a bíróság mérlegeli hogy két évnél hosszabb vagy…

Gazdasági büntetőjog – gazdasági bűncselekmények

Magyarországon a gazdasági bűncselekmények a rendszerváltást követően – a gazdasági élet átszerveződése miatt – egyre gyakoribbá váltak. A mindennapi életben az emberek a gazdasági bűnözést a gazdasági élet szereplőinek olyan jogellenes vagy erkölcstelen magatartásával azonosítják, amelynek következtében azok anyagi előnyre tehetnek szert. A gazdasági bűnözés kriminológiai fogalma Kriminológiai értelemben gazdasági bűnözésnek azt a gazdálkodás menetében…

Csődbűncselekmény

A csődbűncselekmény tényállása a gazdasági büntetőjog, gazdasági bűncselekmények körébe tartozik. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1979. évi IV. törvény (Btk.) 290.§-ban foglalt csődbűncselekmény törvényi tényállását az követi el, aki a csődeljárás vagy felszámolási eljárás során, a tartozása fedezetéül szolgáló vagyonát kimenti a hitelezői igények érvényesítése alól. A csődbűncselekmény elnevezése a korábbi szabályozásban csődbűntett volt. A csődbűncselekmény…

Ingatlan adásvételi szerződések követelményei – ügyvédi ellenjegyzés

Az ingatlan-nyilvántartás egyik jelentős elve az okirati elv. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartásba csak a törvényben meghatározott okiratok vagy jogerős hatósági, bírósági határozat alapján van helye a bejegyzésnek. Okiratok Az ingatlan-nyilvántartásba csak olyan okirat alapján jegyezhető be a tulajdonjog, amely közokirat (amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság megszabott formában állított ki) vagy olyan magánokirat,…

A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése

A magyar büntetés kiszabási gyakorlatban alkalmazott legsúlyosabb büntetés a szabadság elvonása. Nem minden esetben kell viszont valamely büntetés-végrehajtási intézetben letölteni a kiszabott időt, mert a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) lehetőséget ad a szabadságvesztés részbeni vagy teljes felfüggesztésére is. Általános szabályok Ha a kiszabott szabadságmegvonás a 2 évet nem haladja meg és…

Kiemelt jelentőségű ügyek – új kategória a büntetőeljárásban

Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 2011. július 13-tól jelentős újításokat vezetett be a büntetőeljárásról szóló törvénybe (Be.). A változtatások illeszkednek ahhoz a tendenciához, amely a 2011. márciusi „büntetőeljárási gyorsítócsomaggal” kezdődött és, amely a garanciális rendelkezéseket több esetben feláldozza a büntetőeljárás hatékonyságának és gyorsaságnak oltárán. A…

Ismét módosultak a sajtó-helyreigazítás szabályai

Visszatérés a korábbi szabályozás felé 2011. augusztus 3-tól újabb változás történt a sajtó-helyreigazítási per Polgári Perrendtartásban (Pp.) lefektetett szabályaiban. A módosulás eredményeként a lehetséges alperesek köre – a 2011. előtti szabályozáshoz visszatérve – kiegészült a sajtótermék szerkesztőségével, a korábbi „médiatartalom-szolgáltató” pedig „médiaszolgáltatóra” változott. Továbbra is önállóan perbe vonható kategóriát képez a hírügynökség. A módosításra vélhetően…

A fiatalkorúak mentesülése a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól

A fiatalkorúak mentesülése a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól A hatályos büntetőjogi szabályozás szerint nincs külön, a fiatalkorúakra vonatkozó törvényünk. A  rájuk vonatkozó speciális szabályokat a Btk. 107-121. §-ai foglalják össze. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól több módon is lehet mentesülni. A Btk. 121. §-a a törvény általi mentesülést, illetve a bírósághoz benyújtott kérelem…

Interjú a csepeli hajléktalan gyilkosság ügyében az ATV Startban

Meghívást kaptam az ATV reggeli műsorába, ahol Farkasházy Réka műsorvezető a csepeli hajléktalangyilkosság büntetőjogi vonatkozásairól kérdezett. Arról, hogy lehetséges-e egy ilyen ügyben vádalkut kötni, illetve tehetnek -e valamit a hatóságok az uzsora-bűncselekmények ellen. Az üggyel kapcsolatban elmondtam, hogy a törvény kizárja, hogy a hatóság vádalkut, helyesebben nyomozati alkut kössön olyan gyanúsítottal, akinek a terhére emberélet…