Erkölcsi bizonyítvány

Erkölcsi és a bűntettesek nyilvántartása Az erkölcsi bizonyítványról és kiadásának módjáról a bűnügyi nyilvántartásról és erkölcsi bizonyítványról szóló törvény rendelkezik. Az erkölcsi bizonyítvánnyal sokan találkoznak, gyakori ugyanis hogy hatóságok vagy munkáltatók, esetleg külföldi államok konzuli hatóságai megkövetelik bizonyos eljárások során. Az erkölcsi bizonyítványnak a megnevezése némiképp félrevezető, amiért sokszor napirenden volt átnevezése is. Ennek oka,…

óvadék büntetőjog

Óvadék

Az óvadék a letartóztatást kiváltó jogintézmény. A büntetőeljárási törvény szerint a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja. elrejtőzés veszélye. Az új büntetőeljárási törvény megváltoztatta az óvadék funkcióját. Az  már az eljárásban történő jelenlét biztosítása (a szökés elkerülése) mellett a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak…

Vádalku

A vádalku a magyar jogban A köznyelvben használt “vádalku” intézménye 2003 óta ismeretes a magyar büntetőeljárásban. A törvény ugyan nem használja ezt a kifejezést, joggal, hiszen az nagymértékben eltér a klasszikus amerikai modelltől, ahol sokkal nagyobb tere van annak, hogy a bírósági tárgyalás helyett az ügyész és a vádlott egyezséggel zárja le az az eljárást. A…

A bizonyítás a büntetőjogban

A bizonyítás a büntetőjogban A büntetőügy kimenetele a bizonyítékokon, és azok értékelésén áll vagy bukik. Ismerje meg, hogy milyen bizonyítási rendszer működik a magyar büntető-eljárási jogban. A bizonyítási eljárás során a védőügyvédnek kiemelt jelentősége van: egyrészt a vádlottat mentő vagy felelősségét enyhítő bizonyítási indítványokat terjeszthet elő, másrészt védőbeszédében értékeli a bíróság előtt lezajlott bizonyítás eredményét.…

Bűncselekmények a büntetőjogban

Bűncselekmények a büntetőjogban A büntetőjog különös része Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: “Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §)…

A sértett jogai

A sértett jogai a büntetőeljárásban Korábban a büntetőeljárás kizárólag a vádlott és az állami büntetőhatalmi igényt képviselő hatóságok közötti eljárás volt, abban a sértett csak mint tanú vehetett részt. A sértetti jogok kiszélesedésének több vonulata van. Egyrészt a sértettnek megvannak azok a jogai, amivel tájékozódhat az eljárás menete felől (jelenlét, iratbetekintés), és adott esetben befolyásolhatja…