Erkölcsi bizonyítvány

Erkölcsi és a bűntettesek nyilvántartása Az erkölcsi bizonyítványról és kiadásának módjáról a bűnügyi nyilvántartásról és erkölcsi bizonyítványról szóló törvény rendelkezik. Az erkölcsi bizonyítvánnyal sokan találkoznak, gyakori ugyanis hogy hatóságok vagy munkáltatók, esetleg külföldi államok konzuli hatóságai megkövetelik bizonyos eljárások során. Az erkölcsi bizonyítványnak a megnevezése némiképp félrevezető, amiért sokszor napirenden volt átnevezése is. Ennek oka,…

Óvadék és előzetes letartóztatás

Óvadék és  előzetes letartóztatás Az óvadék az előzetes letartóztatást kiváltó jogintézmény, a Be. 147. § (1) bekezdése szerint a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja. Valójában az előzetes letartóztatás bizonyos eseteiben alkalmazható csak, mikor annak oka kizárólag az ún. szökés, vagy elrejtőzés veszélye. Kizárt tehát az óvadék alkalmazása, ha…

Vádalku

A vádalku a magyar jogban A köznyelvben használt “vádalku” intézménye 2003 óta ismeretes a magyar büntetőeljárásban. A törvény ugyan nem használja ezt a kifejezést, joggal, hiszen az nagymértékben eltér a klasszikus amerikai modelltől, ahol sokkal nagyobb tere van annak, hogy a bírósági tárgyalás helyett az ügyész és a vádlott egyezséggel zárja le az az eljárást. A…

A bizonyítás a büntetőjogban

A bizonyítás a büntetőjogban A büntetőügy kimenetele a bizonyítékokon, és azok értékelésén áll vagy bukik. Ismerje meg, hogy milyen bizonyítási rendszer működik a magyar büntető-eljárási jogban. A bizonyítási eljárás során a védőügyvédnek kiemelt jelentősége van: egyrészt a vádlottat mentő vagy felelősségét enyhítő bizonyítási indítványokat terjeszthet elő, másrészt védőbeszédében értékeli a bíróság előtt lezajlott bizonyítás eredményét.…

letartóztatás ügyvéd

Őrizetbe vétel, letartóztatás.

Az őrizetbe vétel és a letartóztatás Az őrizetbe vétel és a letartóztatás büntetőeljárási kényszerintézkedések. Őrizetbe vételt a nyomozóhatóság is alkalmazhat, a letartóztatást viszont csak bíróság rendelhet el. Mind az őrizetbe vétel, mind a letartóztatás a legszigorúbb személyi szabadságot elvonó intézkedés, alkalmazásuk ezért a büntetőeljársi törvényben pontosan és fontos garanciákkal szabályozott. Letartóztatás, őrizetbe vétel és a…

Bűncselekmények a büntetőjogban

Bűncselekmények a büntetőjogban A büntetőjog különös része Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: “Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §)…

A sértett jogai

A sértett jogai a büntetőeljárásban Korábban a büntetőeljárás kizárólag a vádlott és az állami büntetőhatalmi igényt képviselő hatóságok közötti eljárás volt, abban a sértett csak mint tanú vehetett részt. A sértetti jogok kiszélesedésének több vonulata van. Egyrészt a sértettnek megvannak azok a jogai, amivel tájékozódhat az eljárás menete felől (jelenlét, iratbetekintés), és adott esetben befolyásolhatja…