Védőügyvédként a pilisszentiváni emberölésről

Megéri-e a vádalku?

Büntetőjogász ügyvédként a TV2 kérdésére nyilatkoztam. A kérdés az volt, hogy a pilisszentiváni emberölés kapcsán, arról, hogy vajon vádalku eredményeképpen jutott hozzá a nyomozóhatóság a holttest fellelésére vonatkozó adatra.
Ezt természetesen nem lehet tudni biztosan, hiszen a vádalku (helyesebben nyomozati alku során minden információ államtitoknak minősül, így a közvélemény sem kapthat arról információt.

De mi is ez?

2011-es cikkemben  írtam róla részletesen. Ebben megemlítettem, hogy a köznyelvben használt “vádalku” intézménye 2003 óta ismeretes a magyar büntetőeljárásban. A törvény ugyan nem használja ezt a kifejezést, joggal, hiszen az nagymértékben eltér a klasszikus amerikai modelltől, ahol sokkal nagyobb tere van annak, hogy a bírósági tárgyalás helyett az ügyész és a vádlott egyezséggel zárja le az az eljárást.

A vádalku lényege

Magyarországon ugyanakkor csak a nyomozás során (tehát értelemszerűen csak a vádemelés előtt) van lehetőség arra, hogy a nyomozást az ügyész – a vezető ügyész jóváhagyásával – megszüntesse, azzal az indokkal hogy jelentősebb bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdek fűződik ahhoz, hogy az együttműködő terhelttől információkat, végső soron bizonyítékokat nyerjenek, mint ahhoz, hogy vele szemben érvényesítsék az állami büntetőigényt. Fontos kivétel, hogy erre nincs lehetőség akkor, ha a gyanusított emberéletet oltott ki.

Egy másik cikkemben pedig a vádalku és egy esetleges európai elfogatóparancs kapcsolatáról nyilatkozatam.

Egyezség a bűnösség beismeréséről

Megemlítendő egyébként, hogy a vádalkuval nem keverendő össze az egyezség a bűnösség beismeréséről. Ezt az új Büntetőeljárási Törvény vezette be. Az erről szóló cikkemet itt olvashatja


Egy jó cikk a 24.hu-n a vádalkuról

Kérdése van?

Keressen bátran.