A 2011. március 1-vel hatályba lépő büntetőeljárási gyorsítócsomag legvitatottabb új rendelkezése a védőügyvéd helyettesítésére, helyettes védőre vonatkozó rendelkezései.
A törvény-módosítás nem titkolja, hogy egyes ügyvédek rosszhiszemű, eljárást elhúzására irányuló pervitelét kívánja szankcionálni. Az ügyvédi kamara számtalan helyen, okosan és de sajnos végül csak kis részben eredményesen tudta felhívni a figyelmet arra, hogy nem támasztható alá az hogy az ügyvédek miatt húzódnának az eljárások.
Valóban volt rá példa, hogy ügyvédek esetleg visszaéltek eljárásjogi lehetőségeikkel védenceik érdekében (és itt most nem akarok ötleteket adni a példák felsorolásával).
A visszaéléseket azonban nem úgy kell szankcionálni, hogy azzal nem az ügyvédet büntetjük, hanem a vádlottat hozzuk olyan helyzetbe, hogy nem tudja hatékonyan gyakorolni védekezéshez való jogát.
Lássuk tehát a változásokat:
A tárgyalás előkészítése során ha a védőügyvéd jelzi, hogy nem ér rá valamelyik tárgyalási napon, úgy ez nem eredményezheti a tárgyalás elhalasztását. A védőügyvédnek helyettes védőről kell gondoskodni, vagy a vádlott jelölhet ki helyettes védőt. Ennek hiányában a bíróság hivatal jelöli ki a védő személyét.
A tárgyalás megkezdése után, ha a védőügyvéd valamelyik tárgyalási napon a védő nem jelenik meg, és ő vagy a védence nem gondoskodik helyettes védőről, akkor szintén a bíróság jelöl ki helyettes védőügyvédet. Ennél a szabálynál jelenleg (2011. április) jogértelmezési különbség van a egyes bíróságok között, hogy a helyettes védő kijelölését kötelező-e alkalmazni akkor amikor a védőügyvéd még a mulasztás előtt előre el nem hárítható akadályról (vis maior) értesíti a bíróságot. Várható, hogy a Legfelsőbb Bíróság hamarosan állást foglal az ügyben.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, és várható, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara hamarosan szintén állást fog foglalni abban a kérdésben, hogy fenti szabályok nem eredményezhetik a vádlott érdemi védekezéshez való jogának kiüresedését, vagy a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét, aminek betartását Magyarország az Európai Emberi Jogi Egyezményben vállalta.
Ezért hangsúlyozandó, hogy a helyettes védőnek is kellő felkészülést kell biztosítani.
Az ügyvédi kamara tervezett szabályai szerint fegyelmi felelősség fogja terhelni a helyettes védőügyvédet, hogy
- indítványozza szükség esetén a tárgyalás elnapolását, megfelelően
- gondoskodjon arról, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvben nyoma legyen, annak ha nem kapott megfelelő felkészülési időt, és
- az érdemi védekezéshez való jog érdekében külön indítványozza a főtárgyalás elhalasztását, ha felkészültsége mellett nem tudja a védőbeszédet megtartani.
A büntetőeljárási gyorsítócsomagról szóló előző két cikkemben jeleztem, hogy jelenleg az ügyvédeknek, védőügyvédeknek egyre fogyatkozó büntetőeljárási garanciák között kell végezniük munkájukat. Felelősségük, hogy a törvény adta keretek között mindent megtegyenek, hogy a jogállam a büntetőeljárásban is fennmaradjon.
Biztos vagyok benne, hogy az elmúlt századokban sokkal keményebb időknek is ellenálló ügyvédi kar sokat fog tenni azért, hogy a tisztességes eljárás európai szabályai Magyarországon is fennmaradjanak.