Videó
Szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztása – ügyvéd válaszol
A TV2 Damu Roland ítélethozatalát követő rosszullétét követően keresett meg azzal a kérdéssel, hogy milyen esetekben lehet a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztását kérni jogerős büntetés esetén.
A témáról korábban már részletesen írtam itt, ezért ebben a cikkben csak azt emelem ki ismét, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztásánál a bíróság mérlegeli hogy két évnél hosszabb vagy rövidebb szabadságvesztés-büntetésről van-e szó, illetve hogy milyen okból (egészségügyi vagy más személyes okból) terjeszti elő az elítélt vagy ügyvédje a kérelmet.
Egészségügyi ok esetén vizsgálandó, hogy életet közvetlenül veszélyeztető helyzet indokolja -e a halasztást, illetve hogy a BV intézet egészségügyi ellátó rendszerén belül megfelelően kezelhető-e a probléma
Interjú a csepeli hajléktalan gyilkosság ügyében az ATV Startban
Meghívást kaptam az ATV reggeli műsorába, ahol Farkasházy Réka műsorvezető a csepeli hajléktalangyilkosság büntetőjogi vonatkozásairól kérdezett. Arról, hogy lehetséges-e egy ilyen ügyben vádalkut kötni, illetve tehetnek -e valamit a hatóságok az uzsora-bűncselekmények ellen.
Az üggyel kapcsolatban elmondtam, hogy a törvény kizárja, hogy a hatóság vádalkut, helyesebben nyomozati alkut kössön olyan gyanúsítottal, akinek a terhére emberélet szándékos kioltása róható.
Amennyiben igaz, hogy a csepeli bűnügyben a délszláv gyanúsított terhére emberölés, több emberen elkövetett emberölés róható, úgy vele nem köthető vádalku.
Az uzsora-bűncselekménnyel kapcsolatban elmondtam, hogy szerintem büntetőjogi dogmatikailag kidolgozatlan bűncselekményi tényállásról van szó. Hiába van 98 eljárás folyamatban a büntetőjogi statisztikák szerint, ha ezekben az ügyekben később nem lehet vádat emelni, vagy nem ítélik el jogerősen az elkövetőket.
Az uzsora jelenséget nem lehet csak büntetőjogi eszközökkel megoldani, , ahogy más káros társadalmi jelenségeket sem.
Nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye büntethető-e a magyar büntetőjog szerint?
A Fókusz 2011. februárjában a Tóásó ügyben keresett meg azzal a kérdéssel, hogy a magyar büntetőjog szerint felelősségre vonható-e nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye miatt.
Az kérdés apropója az volt, hogy a Tóásó ügyben olyan bizonyíték került elő, mely szerint egy bolív kormány ügynök pénzt adott egy tanúnak cserébe terhelő vallomásáért.
Tóásó bolív ügyvédje Magyarországon tenne feljelentést, miután a bolív hatóságok nem foglalkoznak az üggyel.
A kérdésre a válasz a Btk. szerint az, hogy kivételes esetben van lehetőség arra, hogy nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye miatt a magyar büntetőjogot lehessen alkalmazni, ha a cselekmény mind a magyar jog, mind a külföldi jog szerint büntetendő.
Ilyen esetben a Legfőbb Ügyésznek kell elrendelni a nyomozást. Ennek hiányában a cselekmény nem büntethető.
Tel:(+36) 30-22-11-579
(+36-1) 786-97-03
Email: iroda@batki.info
1137 Budapest, XIII. kerület
Újpesti rkp. 7.
