Erkölcsi bizonyítvány

Erkölcsi és a bűntettesek nyilvántartása Az erkölcsi bizonyítványról és kiadásának módjáról a bűnügyi nyilvántartásról és erkölcsi bizonyítványról szóló törvény rendelkezik. Az erkölcsi bizonyítvánnyal sokan találkoznak, gyakori ugyanis hogy hatóságok vagy munkáltatók, esetleg külföldi államok konzuli hatóságai megkövetelik bizonyos eljárások során. Az erkölcsi bizonyítványnak a megnevezése némiképp félrevezető, amiért sokszor napirenden volt átnevezése is. Ennek oka,…

Óvadék és előzetes letartóztatás

Óvadék és  előzetes letartóztatás Az óvadék az előzetes letartóztatást kiváltó jogintézmény, a Be. 147. § (1) bekezdése szerint a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja. Valójában az előzetes letartóztatás bizonyos eseteiben alkalmazható csak, mikor annak oka kizárólag az ún. szökés, vagy elrejtőzés veszélye. Kizárt tehát az óvadék alkalmazása, ha…

Vádalku

A vádalku a magyar jogban A köznyelvben használt “vádalku” intézménye 2003 óta ismeretes a magyar büntetőeljárásban. A törvény ugyan nem használja ezt a kifejezést, joggal, hiszen az nagymértékben eltér a klasszikus amerikai modelltől, ahol sokkal nagyobb tere van annak, hogy a bírósági tárgyalás helyett az ügyész és a vádlott egyezséggel zárja le az az eljárást. A…

A bizonyítás

Szabad bizonyítás elve A magyar bünteteljárásban a szabad bizonyítási rendszer érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a törvény nem határozza meg, hogy az egyes bizonyítékoknak milyen bizonyító erejük van. (Szemben például az “unus testis nullus testis” azaz egy tanú nem tanú római eredetű jogelvvel). A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás…

Előzetes letartóztatás

Az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem egy olyan kényszerintézkedés, aminek az a funkciója, hogy biztosítsa a terhelt jelenlétét az eljárs során, illetve megakadályozza, hogy a terhelt befolyásolja a tanúkat vagy megsemmisítse a bizonyítékokat. Büntetőeljárásjogunk folyamatosan teremti meg azokat a intézményeket amelyek lehetővé teszik, hogy a lehető legszűkebben kerüljön sor erre a súlyos szabadságelvonó kényzerintézkedésre,…

Bűncselekmények

Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: “Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §) A büntető ítélkezés legfontosabb mozzanata az ún.…

A sértett jogai

Korábban a büntetőeljárás kizárólag a vádlott és az állami büntetőhatalmi igényt képviselő hatóságok közötti eljárás volt, abban a sérett csak mint tanú vehetett részt. A sértetti jogok kiszélesedésének több vonulata van. Egyrészt a sértettnek megvannak azok a jogai, amivel tájékozódhat az eljárás menete felől (jelenlét, iratbetekintés), és adott esetben befolyásolhatja azt (indítványtételi jog). Fontos emellett,…

A terhelt jogai

A büntetőeljárásban átfogóan terheltnek nevezik azt akinek felelőssége az eljárás tárgyát képezi. A nyomozás során a gyanúsított, a vádemelést követően a vádlott kifejezést használja a törvény. A terheltnek joga van ahhoz, hogy vallomást tegyen, és ily módon védekezzen az ellene felhozott vádakkal szemben, ugyanakkor dönthet úgy is, hogy megtagadja a vallomástételt, vagy akár külön-külön egyes…

A védőügyvéd feladata

A büntetőeljárási törvény szóhasználata szerint a védő a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot köteles felhasználni, felvilágosítani a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről és a jogairól, szorgalmazhatja, hogy a nyomozóhatóság szerezze be a mentő bizonyítékokat, vagy azokat amik védence felelősségét legalábbis enyhítik. A védő emellett maga is gyűjthet adatokat és bizonyítékokat, a törvények…

A büntetőjogról

Súlyos szankciók és kényszerintézkedések Az összes jogág közül a büntetőjog az, amelyben az eljárás alanyait a legsúlyosabb szankciók fenyegetik. A terhelteknek gyakran már a jogerős ítélet meghozatala előtt szabadságkorlátozó intézkedésekkel kell szembenézniük, vagyonuk egy része lefoglalásra, illetve zár alá kerülhet. A “büntetős” ügyvéd: védőügyvéd A büntetőeljárási törvény egyes súlyos bűncselekmények gyanúja esetén, vagy más okból…