Büntetőeljárás – a polgári jogi igény és a súlyosítási tilalom – egy védőügyvéd dilemmája

Egy konkrét ügyem kapcsán szembesültem egy büntető eljárásjogi dilemmával: vajon a súlyosítási tilalomba ütközik-e ha az elsőfokú büntetőbíróság a polgári jogi igényt nem ítéli meg (akár azért mert elutasítja, más törvényes útra tereli, vagy be nem nyújottnak tekinti) az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul veszi, csak a vádlott és védőügyvédje fellebbez, és a másodfokú bíróság…

A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze II.

A tényálláshoz kötöttség Alapvetően az elsőfokú büntetőbíróság feladata a bizonyítási eljárás lefolytatása (tanúk kihallgatása, helyszíni szemle lefolytatása, okiratok értékelése, igazságügyi szakértők meghallgatása stb.), és fő szabály szerint a másodfokú büntetőbíróságot az első fok által megállapított tényállás köti, azaz alapján bírálja el a fellebbezést. E miatt a szabály miatt kulcsfontosságú annak ismerete, hogy mi minősül ténykérdésnek…

A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze

A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze A fellebbviteli eljárás szabályaival minden büntetős ügyvédnek készségszinten kell bánnia, ugyanis a büntetőügyek nagy része másodfokon dől el. Ezen kívül – az ügyvédi etikából fakadóan is – a védőügyvédnek minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia ügyfele érdekeinek, helyzetének előmozdítására. Az ügyvéd és ügyfele számára tehát a fellebbezés lehetősége…

A fellebbezés kockázata büntetőügyekben – vagyonelkobzás és társai

A súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban azt jelenti, hogy azt jelenti, az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére az ügyész fellebbezést jelentett be. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a másodfokú bíróság a  bizonyítást vesz fel, és annak…

Kiemelt jelentőségű ügyek – új kategória a büntetőeljárásban

Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 2011. július 13-tól jelentős újításokat vezetett be a büntetőeljárásról szóló törvénybe (Be.). A változtatások illeszkednek ahhoz a tendenciához, amely a 2011. márciusi „büntetőeljárási gyorsítócsomaggal” kezdődött és, amely a garanciális rendelkezéseket több esetben feláldozza a büntetőeljárás hatékonyságának és gyorsaságnak oltárán. A…

A tanú nyomozati vallomásának felolvasása – büntetőjogi szabályok változása 2.

Ebben a cikkben a büntetőeljárási törvény 2011. március 1-én hatályba lépő – a büntető tárgyalások gyorsítását célzó – változásaival foglalkozom tovább. A törvény módosítása lehetőséget teremt arra, hogy az ügyész már a vádiratban jelezze, mely tanúk azok akiknek a személyes megjelenése nem indokolt a tárgyaláson. A módosítás nem forradalmi, eddig lehetőség volt rá, kivételes esetben,…

Bírósági tárgyalás vádlott nélkül – új szabályok a büntetőjogban 1.

A büntetőeljárási “gyorsítócsomag” 2011. március 1-vel vel sok fontos változás lépett hatályba a büntetőeljárási törvényben. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezek kedvezőek lennének a jogállamiságra nézve, azt viszont le lehet szögezni, hogy a változások mind a terheltek, mind védőügyvédjeik jogait és védekezési lehetőségeit korlátozzák. A változások jogalkotói indoka az eljárás gyorsítása volt. Számtalan megalapozott kritika fogalmazódott…

A kábítószerrel való visszaélés, különös tekintettel a fiatalkorúakra

A kábítószer: olyan tudatmódosító szer, amelynek a központi idegrendszerre gyakorolt hatása átmeneti vagy tartós élettani, viselkedésbeli elváltozást eredményez, valamint melynek tartását, előállítását, forgalmazását, fogyasztását a törvény büntetni rendeli. Általánosságban: A kábítószerrel való visszaélés kétféle elkövetői magatartással valósulhat meg: fogyasztó és/vagy terjesztő. A fogyasztói típusú magatartások csoportjába a megszerez, tart, előállít fogalmakat  sorolja a Btk., míg…

A védőügyvéd és a jogi képviselő

Védőügyvédnek hívjuk a büntetőügyekben eljáró ügyvédeket. Ez a szóhasználat a büntetőeljárási törvényből következik, ez a törvény használja a „védő” kifejezést. Ez a szóhasználat nem véletlen, az ügyvéd ugyanis a büntetőeljárásban egészen másfajta tevékenységet lát el, mint egy polgári perben, vagy egy közigazgatási eljárásban, ahol az ügyvéd a fél „jogi képviselője” A „jogi képviselő” ugyanis lényegében…

A védőügyvéd feladata

A büntetőeljárási törvény szóhasználata szerint a védő a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot köteles felhasználni, felvilágosítani a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről és a jogairól, szorgalmazhatja, hogy a nyomozóhatóság szerezze be a mentő bizonyítékokat, vagy azokat amik védence felelősségét legalábbis enyhítik. A védő emellett maga is gyűjthet adatokat és bizonyítékokat, a törvények…