Eljárás a vádlott távollétében – a Kúria jogegységi határozatban foglalkozott a kérdéssel

Ha a vádlott tartózkodási helye a vádemelést követően ismeretlenné válik, és a elfogatóparancs nem vezetett eredményre, akkor az eljárás a távollétében akkor folytatható, ha erre az ügyész indítványt tesz. Ha az ügyész ezt nem indítványozza, vagy nem nyilatkozik, a bíróság köteles az eljárást felfüggesztetni. A jogegységi határozat lényege azonban az hogy ha az ügyész nem…

Bírósági tárgyalás vádlott nélkül – új szabályok a büntetőjogban 1.

A büntetőeljárási “gyorsítócsomag” 2011. március 1-vel vel sok fontos változás lépett hatályba a büntetőeljárási törvényben. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezek kedvezőek lennének a jogállamiságra nézve, azt viszont le lehet szögezni, hogy a változások mind a terheltek, mind védőügyvédjeik jogait és védekezési lehetőségeit korlátozzák. A változások jogalkotói indoka az eljárás gyorsítása volt. Számtalan megalapozott kritika fogalmazódott…

Vádalku

A vádalku a magyar jogban A köznyelvben használt “vádalku” intézménye 2003 óta ismeretes a magyar büntetőeljárásban. A törvény ugyan nem használja ezt a kifejezést, joggal, hiszen az nagymértékben eltér a klasszikus amerikai modelltől, ahol sokkal nagyobb tere van annak, hogy a bírósági tárgyalás helyett az ügyész és a vádlott egyezséggel zárja le az az eljárást. A…

A terhelt jogai

A büntetőeljárásban átfogóan terheltnek nevezik azt akinek felelőssége az eljárás tárgyát képezi. A nyomozás során a gyanúsított, a vádemelést követően a vádlott kifejezést használja a törvény. A terheltnek joga van ahhoz, hogy vallomást tegyen, és ily módon védekezzen az ellene felhozott vádakkal szemben, ugyanakkor dönthet úgy is, hogy megtagadja a vallomástételt, vagy akár külön-külön egyes…