Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása elleni ügyészi fellebbezés

Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában a vádirat benyújtásáig a nyomozási bíró dönt. A meghosszabbítás nyomozási bíró akkor tart ülést, ha az előzetes letartóztatási iránti indítványban az ügyész új körülményre hivatkozik, egyébként pedig ha előzetes letartóztatás elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó meghosszabbítás kérdésében kell dönteni. Ha a nyomozási bíró az előzetes letartóztatás meghosszabbítását nem rendeli el,…

Eljárás a vádlott távollétében – a Kúria jogegységi határozatban foglalkozott a kérdéssel

Ha a vádlott tartózkodási helye a vádemelést követően ismeretlenné válik, és a elfogatóparancs nem vezetett eredményre, akkor az eljárás a távollétében akkor folytatható, ha erre az ügyész indítványt tesz. Ha az ügyész ezt nem indítványozza, vagy nem nyilatkozik, a bíróság köteles az eljárást felfüggesztetni. A jogegységi határozat lényege azonban az hogy ha az ügyész nem…

Informális vádalku? Vádalku és európai elfogatóparancs?

Az Index.hu keresett meg, hogy mondjam el a véleményemet arról az ügyről, amiről a Blikk mint minden idők legnagyobb magyarországi áfacsalásaként tudósított. Az Index.hu cikkét itt olvashatja: http://index.hu/belfold/2012/03/07/becsapta_a_gyanusitottat_az_ugyeszseg/ A sajtóban megjelent történetről kevés hiteles információ volt, annyit lehetett tudni, hogy egy áfacsalással gyanúsított férfi előzetes letartóztatását az ügyészség megszüntette, azonban szabadulása után három perccel kommandósok őrizetbe…

Vádalku

A vádalku a magyar jogban A köznyelvben használt “vádalku” intézménye 2003 óta ismeretes a magyar büntetőeljárásban. A törvény ugyan nem használja ezt a kifejezést, joggal, hiszen az nagymértékben eltér a klasszikus amerikai modelltől, ahol sokkal nagyobb tere van annak, hogy a bírósági tárgyalás helyett az ügyész és a vádlott egyezséggel zárja le az az eljárást. A…