Posts Tagged ‘szabadságvesztés’
Szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztása – ügyvéd válaszol
A TV2 Damu Roland ítélethozatalát követő rosszullétét követően keresett meg azzal a kérdéssel, hogy milyen esetekben lehet a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztását kérni jogerős büntetés esetén.
A témáról korábban már részletesen írtam itt, ezért ebben a cikkben csak azt emelem ki ismét, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztásánál a bíróság mérlegeli hogy két évnél hosszabb vagy rövidebb szabadságvesztés-büntetésről van-e szó, illetve hogy milyen okból (egészségügyi vagy más személyes okból) terjeszti elő az elítélt vagy ügyvédje a kérelmet.
Egészségügyi ok esetén vizsgálandó, hogy életet közvetlenül veszélyeztető helyzet indokolja -e a halasztást, illetve hogy a BV intézet egészségügyi ellátó rendszerén belül megfelelően kezelhető-e a probléma
A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése
A magyar büntetés kiszabási gyakorlatban alkalmazott legsúlyosabb büntetés a szabadság elvonása. Nem minden esetben kell viszont valamely büntetés-végrehajtási intézetben letölteni a kiszabott időt, mert a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) lehetőséget ad a szabadságvesztés részbeni vagy teljes felfüggesztésére is.
Általános szabályok
Ha a kiszabott szabadságmegvonás a 2 évet nem haladja meg és a büntetés célja a zárt intézeti nevelés nélkül is elérhető, valamint az elkövető személyi körülményei, életvitele is ezt indokolják, akkor a végrehajtás próbaidőre felfüggeszthető, melynek időtartama 1 évtől 5 évig terjedhet. Így az egyéni megelőzés szempontjait a bíróság a végrehajtás felfüggesztésével hatékonyabban tudja érvényesíteni, mint az esetleges elzárással.
A felfüggesztés korlátai
Ha viszont – a társadalmi értékítélettel összhangban – az elkövető cselekményét jellegénél fogva súlyosabban kell megítélni, akkor nem függeszthető fel a szabadságvesztés büntetés végrehajtása, mert túlzott mértében sérülne az általános megelőzés kriminálpolitikai alapelve és a jogrendbe vetett bizalom is. Ide tartoznak a bűnszervezetben, a szabadságvesztés végrehajtása vagy felfüggesztésének próbaideje alatt elkövetett cselekmények, illetve az erőszakos többszörös visszaeső elkövetők.
Ha az előbbi kizáró kategóriák nem állnak fenn, viszont az elkövető életmódja egyéb jellemzők miatt kifogásolható, alkalmazhat felfüggesztett szabadságvesztést a bíróság, ha bűncselekménye kevéssé veszélyes a társadalomra vagy bűnössége kis mértékű. Ilyen esetekben rendszerint indokolt az elkövetőt pártfogó felügyelet alá helyezni és követendő magatartás szabályokat meghatározni számára.
A végrehajtás részbeni felfüggesztése
Ha a kiszabott szabadságvesztés időtartama meghaladja a 2 évet, de nem éri el az 5-t, akkor a büntetés fele részének végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, 2 évtől 5 évig terjedő tartamban. A végrehajtandó részből az elítéltet nem lehet feltételesen szabadon bocsátani és a szabadságvesztés fele részének letöltése után is csak akkor, ha személyi körülményei indokolják és a büntetési célok sem sérülnek.
Amennyiben a felfüggesztett szabadságvesztés ideje alatt az elkövetőt újabb bűncselekmény miatt ismételten végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik vagy a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, felfüggesztett szabadságvesztését is végre kell hajtani.
Szabadságvesztés büntetések összbüntetésbe foglalása
Az összbüntetésbe foglalás célja az, hogy az elkövetőnek kedvezményt biztosítson arra az esetre, ha több különböző eljárásban szabadságvesztés büntetésre ítélik.
Az összbüntetésre foglalásra akkor van lehetőség, ha a bűncselekmények elkövetése az első (legkorábban meghozott) ítélet jogerőre emelkedése történt.
A Btk. olyan szabadságvesztés büntetések összbüntetésre foglalására ad lehetőséget, amelyeket az elítélt még nem töltött ki.
A szabadságvesztés büntetések csak abban az esetben foglalhatók összbüntetésbe, ha a bíróság már eredetileg is szabadságvesztést szabott ki. A pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés összbüntetésbe nem foglalható, de az nem akadálya az összbüntetésbe foglalásnak, ha a felfüggesztett szabadságvesztést utóbb végre kell hajtani
Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetést, de nem érheti el a büntetések együttes tartamát, ezért használja a gyakorlat a „kvázi halmazat” kifejezést.
Az összbüntetésbe foglalást a terhelt vagy védőügyvédje a legutóbb befejezett ügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kezdeményezheti.
A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása
A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) bizonyos esetekben lehetőséget ad a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására. A büntetés végrehajtásának (megkezdésének) elhalasztását mind a vádlott, mind az ügyvédje (védője) kérvényezheti.
A bíróság a két évnél nem súlyosabb szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.
Ha azonban az elítélt betegsége életét közvetlenül veszélyezteti, a bíróság három hónapnál hosszabb idejű halasztást is engedélyezhet, illetve a korábban engedélyezett halasztást három hónapon túl is meghosszabbíthatja, sőt a két évet meghaladó szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére is halasztást adhat. Egy eseti bírósági döntés ezzel kapcsolatban megállapította: ha az elítéltnek nem áll fenn az életét közvetlenül veszélyeztető szervi megbetegedése, de pszichés állapota – szorongásos, depressziós és pszichés zavara – miatt kialakult öngyilkossági késztetése potenciálisan az életét is veszélyezteti, ez alapul szolgálhat az elhalasztás előbbiek szerinti engedélyezésére.
A bíróság köteles elhalasztani – kérelem nélkül is – a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki a negyedik hónapot meghaladó terhes (legfeljebb a szülés várható idejét követő hatodik hónap végéig), illetve hat hónaposnál fiatalabb gyermekét gondozza – tekintet nélkül a kiszabott szabadságvesztés tartamára.
Ha a halasztás lehetősége az elítélt életét közvetlenül veszélyeztető betegsége, vagy terhessége miatt merül fel, a bíróság igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján állapítja meg az egészségügyi feltételek fennállását, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének – az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó – nyilatkozatát is beszerzi.
A törvényi feltételek esetén sincs helye az elhalasztásnak, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet, illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.
Ha az elhalasztás iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a bíróság a kérelem elbírálását mellőzi. Amennyiben a szabadságvesztés végrehajtása már megkezdődött, akkor az 1979. évi 11. tvr. (Bv. tvr.) alapján a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítására kerülhet sor.
Fegyház, börtön, fogház – büntetés-végrehajtási fokozatok
A szabadságvesztés végrehajtásának is több fokozata van. A bíróság a szabadságvesztést kiszabó ítéletekor meghatározza, hogy milyen fokozatban kell azt letölteni.
A végrehajtási fokozatok egyrészt abban különböznek, hogy mikor bocsátható az elítélt feltételesen szabadlábra. Fegyház esetében a büntetés négyötödének, börtön esetében a büntetés háromnegyedének, fogház esetén a büntetés kétharmadának letöltését követően lehet feltételesen elhagyni a BV intézetet.
A feltételes szabadlábra bocsátásról minden esetben BV bíró dönt.
A büntetés-végrehajtási fokozatok különböznek a végrehajtás és az ellenőrzés szigora, valamint az elítélt mindennapi élete tekintetében is. Ilyen különbségek például, hogy az elítélt a BV épületén belül mennyire mozoghat szabadon, részt vehet-e külső munkákban, illetve hogy engedélyezhető-e rövid tartamú eltávozása a BV intézetből.
A Btk. meghatározza, hogy milyen esetekben milyen fokozatban történő végrehajtást kell a bírónak elrendelnie. Ebben a döntésben szerepet kap, hogy milyen tartamú szabadságvesztést szab ki a bíróság, de az is, hogy az elítélt visszaeső-e, vagy esetleg bűnszervezetben követte el a bűncselekményt, illetve hogy a bűncselekmény bűntett vagy vétség kategóriába esik-e.
Tel:(+36) 30-22-11-579
(+36-1) 786-97-03
Email: iroda@batki.info
1137 Budapest, XIII. kerület
Újpesti rkp. 7.
