Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése – költségkedvezmények

A bűncselekmények áldozatai, sértettjei kártérítést követelhetnek az elkövetőtől. Ehhez a kártérítési igényükhöz, a perlés költségeihez a jogalkotó költségkedvezményeket biztosít. A kedvezmény mértéke, köre attól függ, hogy olyan bűncselekményről van-e szó, amellyel az elkövető a sértett  személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt, vagy egyéb bűncselekményről (esetleg szabálysértésről) A személy életében, testi épségében vagy egészségében…

Kártérítés és biztosítás

A kártérítési jog alapvetően a károkozó és a károsult közötti jogviszonyt szabályozza. A gyakorlatban azonban viszonylag ritkán érvényesül ez a kétpólusú modell, és a kártérítési jogviszonyban szerződés vagy jogszabály alapján szerepet kapnak különféle biztosítók. Biztosítási szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási eseményként előre meghatározott cselekményből fakadó károkat, és ezt követően törvényi engedmény következtében a…

Nem vagyoni kár

Személyiségi jogok sérelme A nem vagyoni kár a vagyonilag ki nem fejezhető, nem mérhető értékekben, az ún. személyiségi jogokban keletkezett kárt jelenti. A nem vagyoni kártérítés hivatott kompenzálni a káresemény olyan következményeit, amik nem vagyoniak, azaz nem közvetlen vagyoni hatással, hanem más módon befolyásolják a károsult életét. A személyiségi jognak minősül a testi épséghez, élethez,…

A kártérítés módja

A kártérítési kötelezettség azt jelenti, hogy a felelős személynek a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, amilyenben a károsodás előtt volt. Ennek, a kár megtörténte előtti helyzet előidézésének több módja lehetséges, és a törvény szigorú sorrendet állapít meg a kártérítési módozatok között. Eredeti állapot helyreállítása A kártérítés elsődleges módja az eredeti állapot helyreállítása. A kár megtérítését…

Épületekkel kapcsolatos károsodás

Az épület hiányosságából, épületrészek leválásából eredő kár megtérítése is speciális szabályok szerint történik. A károsulttal szemben általában az épület tulajdonosa vagy állandó használója felel, még akkor is, ha a kárt egyértelműen más, pl. egy hanyag tetőfedő okozta. Az épület tulajdonosa eredményesen csak azzal védekezhet, hogy betartotta az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat, és ezek során…

Állat által okozott kárért való felelősség

Aki állatot tart az általános, felróhatóságon alapuló felelősségi modell szerint felel az állat által okozott kárért. Ez a szabály a háziállatokra vonatkozik. Ha tehát a kutya elkóborol, és kárt okoz, a gazda akkor felel a kárért, ha az állat elkóborlását valamilyen neki felróható tevés vagy mulasztásnak tudható be (például a kerítés karbantartásának hiányának) Vadállatok esete…

Gyermek általi okozott kárért való felelősség

A kártérítési felelősség szempontjából probléma, hogy a gyermekek, csakúgy, mint pl. az értelmi fogyatékosok, vagy egyes gyógyszer hatása alatt állók stb. nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy felmérjék káros tetteik következményeit, vagy ennek a belátásnak megfelelően irányítsák tetteiket. Belátási képesség Ezt a jogi nyelv a belátási képesség hiányának nevezi, és a kártérítési jog szempontjából ún.…

A veszélyes üzem

A veszélyes üzemi felelősség körébe tartoznak mindazok a magatartások, amelyek kifejtésénél mintegy előre látni lehet, hogy ebből bizony sok kár származhat. A veszélyes üzem ismérve egyébként, összhangban a fent írtakkal az, hogy csekély hiba is aránytalanul súlyos károkat eredményezhet. Azonban az üzem betiltása mégsem lenne indokolt, mivel a sok kár ellenére – össztársadalmi szinten – jelentős…

Többek általi károkozás

Egyetemlegesség Főszabály szerint egyetemlegesen tartoznak a kárt megtéríteni azok, akik azt közösen okozták. Ez azt jelenti, hogy a károsult bármelyiktől követelheti a teljes kár megtérítését, egészen addig amíg az teljesen meg nem térült. A károkozók ezt követően egymással el kell, hogy számoljanak: aki nagyobb részt térített meg, mint amekkora kár neki felróható, az ún. megtérítési…

A károsult kárenyhítési kötelezettsége

Kárenyhítés A törvény nem csak a károsult kártérítéshez való jogát, hanem a károsult kárelhárítási kötelezettségét, illetve – amennyiben elhárítani teljes egészében nem lehet – kárenyhítési kötelezettségét fogalmazza meg. Ha a károsult ezt a kötelezettségét elmulasztja, akkor a károkozásban ő is közrehat, és a károkozó ennek a közrehatásnak mértékéig mentesül a kártérítési felelősség alól. A kérdéssel foglalkozó bírói gyakorlat számára iránymutató PK 36.…