Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása elleni ügyészi fellebbezés

Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában a vádirat benyújtásáig a nyomozási bíró dönt. A meghosszabbítás nyomozási bíró akkor tart ülést, ha az előzetes letartóztatási iránti indítványban az ügyész új körülményre hivatkozik, egyébként pedig ha előzetes letartóztatás elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó meghosszabbítás kérdésében kell dönteni. Ha a nyomozási bíró az előzetes letartóztatás meghosszabbítását nem rendeli el,…

Büntetőeljárás – a polgári jogi igény és a súlyosítási tilalom – egy védőügyvéd dilemmája

Egy konkrét ügyem kapcsán szembesültem egy büntető eljárásjogi dilemmával: vajon a súlyosítási tilalomba ütközik-e ha az elsőfokú büntetőbíróság a polgári jogi igényt nem ítéli meg (akár azért mert elutasítja, más törvényes útra tereli, vagy be nem nyújottnak tekinti) az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul veszi, csak a vádlott és védőügyvédje fellebbez, és a másodfokú bíróság…

A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze II.

A tényálláshoz kötöttség Alapvetően az elsőfokú büntetőbíróság feladata a bizonyítási eljárás lefolytatása (tanúk kihallgatása, helyszíni szemle lefolytatása, okiratok értékelése, igazságügyi szakértők meghallgatása stb.), és fő szabály szerint a másodfokú büntetőbíróságot az első fok által megállapított tényállás köti, azaz alapján bírálja el a fellebbezést. E miatt a szabály miatt kulcsfontosságú annak ismerete, hogy mi minősül ténykérdésnek…

A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze

A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze A fellebbviteli eljárás szabályaival minden büntetős ügyvédnek készségszinten kell bánnia, ugyanis a büntetőügyek nagy része másodfokon dől el. Ezen kívül – az ügyvédi etikából fakadóan is – a védőügyvédnek minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia ügyfele érdekeinek, helyzetének előmozdítására. Az ügyvéd és ügyfele számára tehát a fellebbezés lehetősége…

A védőügyvéd és a jogi képviselő

Védőügyvédnek hívjuk a büntetőügyekben eljáró ügyvédeket. Ez a szóhasználat a büntetőeljárási törvényből következik, ez a törvény használja a „védő” kifejezést. Ez a szóhasználat nem véletlen, az ügyvéd ugyanis a büntetőeljárásban egészen másfajta tevékenységet lát el, mint egy polgári perben, vagy egy közigazgatási eljárásban, ahol az ügyvéd a fél „jogi képviselője” A „jogi képviselő” ugyanis lényegében…