Az európai elfogatóparancs és a belföldi elfogatóparancs viszonya (EU Bíróság C-241/15. ítélete)

Az Európai Unió Bíróságának C-241/15. sz. ügyben hozott ítélete az európai elfogatóparancs érvényességi kellékeivel, a belföldi elfogatóparancs (vagy hagyományos elfogatóparancs) és a nemzetközi elfogatóparancs viszonyával kapcsolatban tartalmaz fontos, a magyar jogi szabályozást különösen érintő megállapításokat. Az ügy háttere A Bírósághoz a romániai Curtea de Apel Cluj nyújtott be előzetes döntéshozatali kérelmet az európai elfogatóparancsról és…

Elévülés a büntetőjogban I.- a büntethetőség elévülése

Az elévülés intézményének indoka egyrészt az, hogy idővel a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok  elenyésznek, másrészt az, hogy az időmúlás kedvezőtlenül befolyásolja büntetés célját, időszerűségét. Az elévülés a büntetőjogban a bűncselekmény súlyának megfelelően kerül differenciálásra. Főszabály szerint az elévülési idő a büntetési tétel felső határához igazodik, de legalább öt év. (A régi Btk. szerint ez három év…

Eljárás a vádlott távollétében – a Kúria jogegységi határozatban foglalkozott a kérdéssel

Ha a vádlott tartózkodási helye a vádemelést követően ismeretlenné válik, és a elfogatóparancs nem vezetett eredményre, akkor az eljárás a távollétében akkor folytatható, ha erre az ügyész indítványt tesz. Ha az ügyész ezt nem indítványozza, vagy nem nyilatkozik, a bíróság köteles az eljárást felfüggesztetni. A jogegységi határozat lényege azonban az hogy ha az ügyész nem…

Elfogatóparancs és körözés

Az ügyvédi munka során gyakran tapasztalom, hogy két fontos büntetőjogi fogalom, az elfogatóparancs és a személykörözés fogalmai keverednek egymással. A két jogintézményben hasonlatos az, hogy az érintett személy mindkettő alapján bekerülhet a körözési rendszerbe. A körözés önmagában ugyanakkor csak arra irányul, hogy a keresett személyt a hatóság azonosítsa és tartózkodási helyét felkutassa. Az elfogatóparancs ezzel…