Elévülés a büntetőjogban I.- a büntethetőség elévülése

Az elévülés intézményének indoka egyrészt az, hogy idővel a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok  elenyésznek, másrészt az, hogy az időmúlás kedvezőtlenül befolyásolja büntetés célját, időszerűségét. Az elévülés a büntetőjogban a bűncselekmény súlyának megfelelően kerül differenciálásra. Főszabály szerint az elévülési idő a büntetési tétel felső határához igazodik, de legalább öt év. (A régi Btk. szerint ez három év…

A büntetés végrehajthatóságának elévülése

Megszakítja –e az elévülési időt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése? Egy 2006-os Legfelsőbb Bírósági jogegységi határozat arra a kérdésre ad választ, hogy amennyiben az elítéltet felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, és utóbb a próbaidő alatt elkövetett újabb bűncselekmény miatt ismét szabadságvesztésre ítélik , valamint elrendelik a korábban felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, ez a második (adott esetben még nem jogerős)…

A pénzbüntetés a büntetőjogban

A pénzbüntetés, mint a legenyhébb büntetési nem, kiszabása napjainkban egyre gyakoribb, mivel egyénre szabottan, jövedelmi-vagyoni viszonyokra tekintettel relatíve igazságosan, börtönártalmaktól mentesen alkalmazható. A pénzbüntetésnek egyik hátránya ugyanakkor, hogy amennyiben az elítélt nem rendelkezik megfelelő vagyonnal vagy jövedelemmel, úgy a büntetés a család,  közeli hozzátartozók a szankció a család többi tagjára is kihatással lehet. A napi…