Nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye büntethető-e a magyar büntetőjog szerint?

A Fókusz 2011. februárjában a Tóásó ügyben keresett meg azzal a kérdéssel, hogy a magyar büntetőjog szerint felelősségre vonható-e nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye miatt. Az kérdés apropója az volt, hogy a Tóásó ügyben olyan bizonyíték került elő, mely szerint egy bolív kormány ügynök pénzt adott egy tanúnak cserébe terhelő vallomásáért. Tóásó bolív ügyvédje…

Büntetőjogász ügyvédek európai együttműködése

A PenalNet egy Eurpai Unión belüli ügyvédi együttműködés, aminek két pillére az uniós ügyvédek közötti kölcsönös bizalom és a 21. századi high-tech. Lényege a különböző tagállamok egyes részt vevő ügyvédeinek hálózata, valamint az ügyvéd és ügyvéd közötti biztonságos (lehallgathatatlan) internetalapú kommunikációs kapcsolat a nemzetközi, vagy akár belföldi büntetőjogi ügyekben. A PenalNet a rendszerben résztvevő ügyvédeknek és ügyfeleiknek garantálja…

Kiadatás terrorizmus gyanúja esetén

Magyarországon is tárgyalhatják a bolíviai ügyeket 2009. május 20., szerda, 18:03 – Origo A bolíviai ügyészség szerint egy ENSZ-egyezményre hivatkozva Bolívia akár Magyarországon is elérheti azoknak az állítólagos terroristáknak felelősségre vonását, akik korábban jártak Bolíviában és tagjai lehettek Rózsa-Flores Eduardo csoportjának – írja a La Prensa bolíviai lap. Mivel Magyarország nem adja ki állampolgárait külföldi hatóságoknak, valóban lehetséges…

A bizonyítás

Szabad bizonyítás elve A magyar bünteteljárásban a szabad bizonyítási rendszer érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a törvény nem határozza meg, hogy az egyes bizonyítékoknak milyen bizonyító erejük van. (Szemben például az “unus testis nullus testis” azaz egy tanú nem tanú római eredetű jogelvvel). A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás…

Bűncselekmények

Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: “Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §) A büntető ítélkezés legfontosabb mozzanata az ún.…

A büntetőjogról

Súlyos szankciók és kényszerintézkedések Az összes jogág közül a büntetőjog az, amelyben az eljárás alanyait a legsúlyosabb szankciók fenyegetik. A terhelteknek gyakran már a jogerős ítélet meghozatala előtt szabadságkorlátozó intézkedésekkel kell szembenézniük, vagyonuk egy része lefoglalásra, illetve zár alá kerülhet. A “büntetős” ügyvéd: védőügyvéd A büntetőeljárási törvény egyes súlyos bűncselekmények gyanúja esetén, vagy más okból…