Gazdasági büntetőjog: gazdasági bűncselekmények vs. vagyon elleni bűncselekmények

A gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmények egyaránt a tulajdon és a tulajdonból fakadó részjogosítványokat védik, elhatárolásuk éppen ezért nehézkes. A kettő közötti különbség abban ragadható meg, hogy a vagyon elleni bűncselekmények egy statikus helyzet, egy állapot védelmét szolgálják – ezzel szemben viszont a gazdasági bűncselekmények elsősorban a vagyon működtetése körében, tehát a vagyon dinamikája…

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

Az RTL Klub Fókusz műsorának munkatársai a 2017. szeptemberében történt körhinta – baleset kapcsán kerestek meg azzal a kérdéssel, hogy egy ilyen baleset ügyében hogyan indul meg, a büntetőeljárás. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés fogalma A témáról tudni kell, hogy a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés büntetőjogi tényállása szerint büntetendő az, aki  foglalkozási szabály megszegésével más…

Előzetes letartóztatás megszüntetésével kapcsolatos siker

A büntetőeljárás garanciáival kapcsolatos alapvető alkotmányjogi kérdéseket vetett fel F. Q. csehországi lakos esete, akit egyrészt szabálysértési értékre, zsebtolvajlás útján elkövetett lopás vétségének kísérletével, másrészt kisebb értékre, zsebtolvajlás újtán elkövetett lopás bűntettével vádoltak. Q. a vád szerint egy budapesti kávézóban egy fogyasztó vendég székének háttámlájára akasztott kabátba belenyúlt, hogy értékek után kutasson, de mivel nem…

Felmentő szabálysértési határozat prostitúcióval kapcsolatos ügyben

Büntetőjogi szempontból érdekes kérdéseket vetett fel egy indiai állampolgár ügye, akinek képviseletét szabálysértési eljárásban láttam el. Az ő felelősségét szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalmának megsértése miatt indult szabálysértési eljárásban állapították meg. Az ügy tényállása szerint egy járőrszolgálatot teljesítő rendőr egy ötödik kerületi épületben tartott ellenőrzést bejelentés alapján, ahova prostituáltak jártak a kuncsaftjaikkal. Odabent intézkedés alá…

Elévülés a büntetőjogban I.- a büntethetőség elévülése

Az elévülés intézményének indoka egyrészt az, hogy idővel a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok  elenyésznek, másrészt az, hogy az időmúlás kedvezőtlenül befolyásolja büntetés célját, időszerűségét. Az elévülés a büntetőjogban a bűncselekmény súlyának megfelelően kerül differenciálásra. Főszabály szerint az elévülési idő a büntetési tétel felső határához igazodik, de legalább öt év. (A régi Btk. szerint ez három év…

Büntetőjog: társadalomra veszélyességben való tévedés – elektromos cigaretta

Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy a társadalomra nem veszélyes és erre a feltevésre alapos oka van. Így rendelkezik a Btk. 20 § (2) bekezdése.  Ezt a büntethetőséget kizáró körülményt társadalomra veszélyességben való tévedésnek hívja a büntetőjogi dogmatika. A társadalomra való veszélyességben való tévedés kapcsán ki kell emelni, hogy…

Közlekedési büntetőjog: lehet-e a KRESZ általános veszélyeztetési tilalmára büntetőjogi felelősséget alapozni?

A KRESZ 3 § (1) bek. c.) pontja szerint mindenki köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. Ez a KRESZ bevezető rendelkezései között található szabály különös jelentőséggel bírt és bír a közlekedési büntetőjogi ítélkezésben. Ez ugyanis egy általánosan megfogalmazott szabály, szemben a KRESZ szabályok többségét…

Ahol az új büntető törvénykönyv enyhítést hoz: a feles kedvezmény

A feles kedvezmény „Feles kedvezménynek” nevezte el köznyelv a Btk. pár éve hatályba lépett új intézményét, ami szerint különös méltánylást érdemlő esetben az elítélt a szabadságvesztés-büntetés fele részérének kitöltése után feltételesen szabadlábra helyezhető volt. A feltételes szabadlábra helyezés feltétele természetesen a „jó magaviselet”, amit szabatosan megfogalmazva az elítéltnek a büntetés-végrehajtás alatti kifogástalan magatartását, és a…

Elzárás a büntetőjogban. Jó vagy rossz?

A 2013. július 1-én hatályba lépő új Btk. egy új büntetési nemet hozott be a büntetőjogba, az elzárást. Ez a büntetés nem teljesen új, mivel az ehhez hasonló szankció a szabálysértési jogban már létezett. Az elzárással kapcsolatban megoszlik a büntetőjogászok álláspontja, van aki a bíró büntetéskiszabási, cselekvési lehetőségének üdvözlendő kiszélesedését, és vannak akik felesleges szigorítást…

Büntetőjog – mi a különbség a büntetés és az intézkedés között?

Hagyományosan a büntetőjogi szankciókat két csoportba sorolhatjuk: vannak büntetések és intézkedések. Mivel mindkettő szankció, értelemszerűen közös bennük, hogy joghátrányt foglalnak magukban. A jelenleg hatályos Btk. szerint fő büntetések: a) a szabadságvesztés, b) az elzárás, c) a közérdekű munka, d) a pénzbüntetés, e) a foglalkozástól eltiltás, f) a járművezetéstől eltiltás, g) a kitiltás, h) a sportrendezvények…