Elévülés a büntetőjogban I.- a büntethetőség elévülése

Az elévülés intézményének indoka egyrészt az, hogy idővel a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok  elenyésznek, másrészt az, hogy az időmúlás kedvezőtlenül befolyásolja büntetés célját, időszerűségét. Az elévülés a büntetőjogban a bűncselekmény súlyának megfelelően kerül differenciálásra. Főszabály szerint az elévülési idő a büntetési tétel felső határához igazodik, de legalább öt év. (A régi Btk. szerint ez három év…

Büntetőjog: társadalomra veszélyességben való tévedés – elektromos cigaretta

Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy a társadalomra nem veszélyes és erre a feltevésre alapos oka van. Így rendelkezik a Btk. 20 § (2) bekezdése.  Ezt a büntethetőséget kizáró körülményt társadalomra veszélyességben való tévedésnek hívja a büntetőjogi dogmatika. A társadalomra való veszélyességben való tévedés kapcsán ki kell emelni, hogy…

Közlekedési büntetőjog: lehet-e a KRESZ általános veszélyeztetési tilalmára büntetőjogi felelősséget alapozni?

A KRESZ 3 § (1) bek. c.) pontja szerint mindenki köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. Ez a KRESZ bevezető rendelkezései között található szabály különös jelentőséggel bírt és bír a közlekedési büntetőjogi ítélkezésben. Ez ugyanis egy általánosan megfogalmazott szabály, szemben a KRESZ szabályok többségét…

Ahol az új büntető törvénykönyv enyhítést hoz: a feles kedvezmény

A feles kedvezmény „Feles kedvezménynek” nevezte el köznyelv a Btk. pár éve hatályba lépett új intézményét, ami szerint különös méltánylást érdemlő esetben az elítélt a szabadságvesztés-büntetés fele részérének kitöltése után feltételesen szabadlábra helyezhető volt. A feltételes szabadlábra helyezés feltétele természetesen a „jó magaviselet”, amit szabatosan megfogalmazva az elítéltnek a büntetés-végrehajtás alatti kifogástalan magatartását, és a…

Elzárás a büntetőjogban. Jó vagy rossz?

A 2013. július 1-én hatályba lépő új Btk. egy új büntetési nemet hozott be a büntetőjogba, az elzárást. Ez a büntetés nem teljesen új, mivel az ehhez hasonló szankció a szabálysértési jogban már létezett. Az elzárással kapcsolatban megoszlik a büntetőjogászok álláspontja, van aki a bíró büntetéskiszabási, cselekvési lehetőségének üdvözlendő kiszélesedését, és vannak akik felesleges szigorítást…

Büntetőjog – mi a különbség a büntetés és az intézkedés között?

Hagyományosan a büntetőjogi szankciókat két csoportba sorolhatjuk: vannak büntetések és intézkedések. Mivel mindkettő szankció, értelemszerűen közös bennük, hogy joghátrányt foglalnak magukban. A jelenleg hatályos Btk. szerint fő büntetések: a) a szabadságvesztés, b) az elzárás, c) a közérdekű munka, d) a pénzbüntetés, e) a foglalkozástól eltiltás, f) a járművezetéstől eltiltás, g) a kitiltás, h) a sportrendezvények…

Büntetés végrehajtásának átvétele – a külföldi bíróság ítéletének összeegyeztetése a magyar büntetőjoggal

A nemzetközi büntetőjog egyik leggyakoribb eljárása – a kiadatás mellett – a büntetés végrehajtásának átadása- átvétele. Itt arról van szó, hogy egy külföldön elítélt személyt az ítélkező állam végrehajtásra visszaad annak az országnak, ahol az az illető honos. Például egy Ausztriában elítélt magyar állampolgárt a jogerős elítélést követően Ausztria átad Magyarországnak, annak érdekében, hogy az…

A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze

A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze A fellebbviteli eljárás szabályaival minden büntetős ügyvédnek készségszinten kell bánnia, ugyanis a büntetőügyek nagy része másodfokon dől el. Ezen kívül – az ügyvédi etikából fakadóan is – a védőügyvédnek minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia ügyfele érdekeinek, helyzetének előmozdítására. Az ügyvéd és ügyfele számára tehát a fellebbezés lehetősége…

A fellebbezés kockázata büntetőügyekben – vagyonelkobzás és társai

A súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban azt jelenti, hogy azt jelenti, az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére az ügyész fellebbezést jelentett be. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a másodfokú bíróság a  bizonyítást vesz fel, és annak…

Európai elfogatóparancs – a kiadatás és jogsegély új formája

Európai elfogatóparancs és védőügyvédi munka Mivel ügyvédi munkámat megelőzően az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban európai többek közt elfogatóparancsok intézésével foglalkoztam, fontosnak tartom, hogy egy pár mondattal érintsem ezt a területet, amely gyakran még a büntetőjoggal egyébként aktívan foglalkozó ügyvédek számára sem ismert a részletekben. Európai elfogatóparancs és kiadatás Az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos legfontosabb tudnivaló hogy…