Gazdasági büntetőjog: gazdasági bűncselekmények vs. vagyon elleni bűncselekmények

A gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmények egyaránt a tulajdon és a tulajdonból fakadó részjogosítványokat védik, elhatárolásuk éppen ezért nehézkes. A kettő közötti különbség abban ragadható meg, hogy a vagyon elleni bűncselekmények egy statikus helyzet, egy állapot védelmét szolgálják – ezzel szemben viszont a gazdasági bűncselekmények elsősorban a vagyon működtetése körében, tehát a vagyon dinamikája…

Az új Btk. által hozott változások: a büntető törvény hatálya

A büntetőjoggal kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen körülmények és ki által elkövetett cselekmény tartozik a Büntető Törvénykönyv hatálya alá. Ezt a kérdést szakkifejezéssel a büntető törvény hatályának hívjuk. Ebben a kérdésben változást hoz a 2013. júliusában hatályba lépett új Btk. (Büntető Törvénykönyv). Eddig ugyanis a Btk. hatálya csak a belföldön bárki (magyar…

Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése – költségkedvezmények

A bűncselekmények áldozatai, sértettjei kártérítést követelhetnek az elkövetőtől. Ehhez a kártérítési igényükhöz, a perlés költségeihez a jogalkotó költségkedvezményeket biztosít. A kedvezmény mértéke, köre attól függ, hogy olyan bűncselekményről van-e szó, amellyel az elkövető a sértett  személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt, vagy egyéb bűncselekményről (esetleg szabálysértésről) A személy életében, testi épségében vagy egészségében…

Szabadságvesztés büntetések összbüntetésbe foglalása

Az összbüntetésbe foglalás célja az, hogy az elkövetőnek kedvezményt biztosítson arra az esetre, ha több különböző eljárásban szabadságvesztés büntetésre ítélik. Az összbüntetésre foglalásra akkor van lehetőség, ha a bűncselekmények elkövetése az első (legkorábban meghozott) ítélet jogerőre emelkedése történt. A Btk. olyan szabadságvesztés büntetések összbüntetésre foglalására ad lehetőséget, amelyeket az elítélt még nem töltött ki. A…

Nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye büntethető-e a magyar büntetőjog szerint?

A Fókusz 2011. februárjában a Tóásó ügyben keresett meg azzal a kérdéssel, hogy a magyar büntetőjog szerint felelősségre vonható-e nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye miatt. Az kérdés apropója az volt, hogy a Tóásó ügyben olyan bizonyíték került elő, mely szerint egy bolív kormány ügynök pénzt adott egy tanúnak cserébe terhelő vallomásáért. Tóásó bolív ügyvédje…

Bűncselekmények

Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: “Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §) A büntető ítélkezés legfontosabb mozzanata az ún.…

A büntetőjogról

Súlyos szankciók és kényszerintézkedések Az összes jogág közül a büntetőjog az, amelyben az eljárás alanyait a legsúlyosabb szankciók fenyegetik. A terhelteknek gyakran már a jogerős ítélet meghozatala előtt szabadságkorlátozó intézkedésekkel kell szembenézniük, vagyonuk egy része lefoglalásra, illetve zár alá kerülhet. A “büntetős” ügyvéd: védőügyvéd A büntetőeljárási törvény egyes súlyos bűncselekmények gyanúja esetén, vagy más okból…