Gazdasági büntetőjog – gazdasági bűncselekmények

Magyarországon a gazdasági bűncselekmények a rendszerváltást követően – a gazdasági élet átszerveződése miatt – egyre gyakoribbá váltak. A mindennapi életben az emberek a gazdasági bűnözést a gazdasági élet szereplőinek olyan jogellenes vagy erkölcstelen magatartásával azonosítják, amelynek következtében azok anyagi előnyre tehetnek szert. A gazdasági bűnözés kriminológiai fogalma Kriminológiai értelemben gazdasági bűnözésnek azt a gazdálkodás menetében…

Details

Csődbűncselekmény

A csődbűncselekmény tényállása a gazdasági büntetőjog, gazdasági bűncselekmények körébe tartozik. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1979. évi IV. törvény (Btk.) 290.§-ban foglalt csődbűncselekmény törvényi tényállását az követi el, aki a csődeljárás vagy felszámolási eljárás során, a tartozása fedezetéül szolgáló vagyonát kimenti a hitelezői igények érvényesítése alól. A csődbűncselekmény elnevezése a korábbi szabályozásban csődbűntett volt. A csődbűncselekmény…

Details

Ingatlan adásvételi szerződések követelményei – ügyvédi ellenjegyzés

Az ingatlan-nyilvántartás egyik jelentős elve az okirati elv. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartásba csak a törvényben meghatározott okiratok vagy jogerős hatósági, bírósági határozat alapján van helye a bejegyzésnek. Okiratok Az ingatlan-nyilvántartásba csak olyan okirat alapján jegyezhető be a tulajdonjog, amely közokirat (amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság megszabott formában állított ki) vagy olyan magánokirat,…

Details

A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése

A magyar büntetés kiszabási gyakorlatban alkalmazott legsúlyosabb büntetés a szabadság elvonása. Nem minden esetben kell viszont valamely büntetés-végrehajtási intézetben letölteni a kiszabott időt, mert a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) lehetőséget ad a szabadságvesztés részbeni vagy teljes felfüggesztésére is. Általános szabályok Ha a kiszabott szabadságmegvonás a 2 évet nem haladja meg és…

Details

Informális vádalku? Vádalku és európai elfogatóparancs?

Az Index.hu keresett meg, hogy mondjam el a véleményemet arról az ügyről, amiről a Blikk mint minden idők legnagyobb magyarországi áfacsalásaként tudósított. Az Index.hu cikkét itt olvashatja: http://index.hu/belfold/2012/03/07/becsapta_a_gyanusitottat_az_ugyeszseg/ A sajtóban megjelent történetről kevés hiteles információ volt, annyit lehetett tudni, hogy egy áfacsalással gyanúsított férfi előzetes letartóztatását az ügyészség megszüntette, azonban szabadulása után három perccel kommandósok őrizetbe…

Details

Kiemelt jelentőségű ügyek – új kategória a büntetőeljárásban

Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 2011. július 13-tól jelentős újításokat vezetett be a büntetőeljárásról szóló törvénybe (Be.). A változtatások illeszkednek ahhoz a tendenciához, amely a 2011. márciusi „büntetőeljárási gyorsítócsomaggal” kezdődött és, amely a garanciális rendelkezéseket több esetben feláldozza a büntetőeljárás hatékonyságának és gyorsaságnak oltárán. A…

Details

Ismét módosultak a sajtó-helyreigazítás szabályai

Visszatérés a korábbi szabályozás felé 2011. augusztus 3-tól újabb változás történt a sajtó-helyreigazítási per Polgári Perrendtartásban (Pp.) lefektetett szabályaiban. A módosulás eredményeként a lehetséges alperesek köre – a 2011. előtti szabályozáshoz visszatérve – kiegészült a sajtótermék szerkesztőségével, a korábbi „médiatartalom-szolgáltató” pedig „médiaszolgáltatóra” változott. Továbbra is önállóan perbe vonható kategóriát képez a hírügynökség. A módosításra vélhetően…

Details

Elfogatóparancs és körözés

Az ügyvédi munka során gyakran tapasztalom, hogy két fontos büntetőjogi fogalom, az elfogatóparancs és a személykörözés fogalmai keverednek egymással. A két jogintézményben hasonlatos az, hogy az érintett személy mindkettő alapján bekerülhet a körözési rendszerbe. A körözés önmagában ugyanakkor csak arra irányul, hogy a keresett személyt a hatóság azonosítsa és tartózkodási helyét felkutassa. Az elfogatóparancs ezzel…

Details

A fiatalkorúak mentesülése a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól

A fiatalkorúak mentesülése a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól A hatályos büntetőjogi szabályozás szerint nincs külön, a fiatalkorúakra vonatkozó törvényünk. A  rájuk vonatkozó speciális szabályokat a Btk. 107-121. §-ai foglalják össze. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól több módon is lehet mentesülni. A Btk. 121. §-a a törvény általi mentesülést, illetve a bírósághoz benyújtott kérelem…

Details

Interjú a csepeli hajléktalan gyilkosság ügyében az ATV Startban

Meghívást kaptam az ATV reggeli műsorába, ahol Farkasházy Réka műsorvezető a csepeli hajléktalangyilkosság büntetőjogi vonatkozásairól kérdezett. Arról, hogy lehetséges-e egy ilyen ügyben vádalkut kötni, illetve tehetnek -e valamit a hatóságok az uzsora-bűncselekmények ellen. Az üggyel kapcsolatban elmondtam, hogy a törvény kizárja, hogy a hatóság vádalkut, helyesebben nyomozati alkut kössön olyan gyanúsítottal, akinek a terhére emberélet…

Details