Előzetes letartóztatás

Az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem egy olyan kényszerintézkedés, aminek az a funkciója, hogy biztosítsa a terhelt jelenlétét az eljárs során, illetve megakadályozza, hogy a terhelt befolyásolja a tanúkat vagy megsemmisítse a bizonyítékokat. Büntetőeljárásjogunk folyamatosan teremti meg azokat a intézményeket amelyek lehetővé teszik, hogy a lehető legszűkebben kerüljön sor erre a súlyos szabadságelvonó kényzerintézkedésre,…

Details

Bűncselekmények

Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: “Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §) A büntető ítélkezés legfontosabb mozzanata az ún.…

Details

A sértett jogai

Korábban a büntetőeljárás kizárólag a vádlott és az állami büntetőhatalmi igényt képviselő hatóságok közötti eljárás volt, abban a sérett csak mint tanú vehetett részt. A sértetti jogok kiszélesedésének több vonulata van. Egyrészt a sértettnek megvannak azok a jogai, amivel tájékozódhat az eljárás menete felől (jelenlét, iratbetekintés), és adott esetben befolyásolhatja azt (indítványtételi jog). Fontos emellett,…

Details

Ingatlanjog

Az ingatlanokkal kapcsolatos joganyag alapvetően magában foglalja az adásvételi szerződések polgári törvénykönyvben lefektetett szabályait, a lakásokra és bérletükre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az építkezésre vonatkozó jogszabályokat, a társasházi tulajdonközösség szabályait és az ingatlan-nyilvántartási eljárás rendjét. Tekintettel arra, hogy az ingatlanvásárlások finanszírozása többnyire bankhitelből történik, fontos ismerni a finanszírozás gyakorlatát és a bankok követelményeit. Emellett az ügyvéd…

Details

A terhelt jogai

A büntetőeljárásban átfogóan terheltnek nevezik azt akinek felelőssége az eljárás tárgyát képezi. A nyomozás során a gyanúsított, a vádemelést követően a vádlott kifejezést használja a törvény. A terheltnek joga van ahhoz, hogy vallomást tegyen, és ily módon védekezzen az ellene felhozott vádakkal szemben, ugyanakkor dönthet úgy is, hogy megtagadja a vallomástételt, vagy akár külön-külön egyes…

Details

A védőügyvéd feladata

A büntetőeljárási törvény szóhasználata szerint a védő a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot köteles felhasználni, felvilágosítani a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről és a jogairól, szorgalmazhatja, hogy a nyomozóhatóság szerezze be a mentő bizonyítékokat, vagy azokat amik védence felelősségét legalábbis enyhítik. A védő emellett maga is gyűjthet adatokat és bizonyítékokat, a törvények…

Details

A büntetőjogról

Súlyos szankciók és kényszerintézkedések Az összes jogág közül a büntetőjog az, amelyben az eljárás alanyait a legsúlyosabb szankciók fenyegetik. A terhelteknek gyakran már a jogerős ítélet meghozatala előtt szabadságkorlátozó intézkedésekkel kell szembenézniük, vagyonuk egy része lefoglalásra, illetve zár alá kerülhet. A “büntetős” ügyvéd: védőügyvéd A büntetőeljárási törvény egyes súlyos bűncselekmények gyanúja esetén, vagy más okból…

Details