Épületekkel kapcsolatos károsodás

Az épület hiányosságából, épületrészek leválásából eredő kár megtérítése is speciális szabályok szerint történik. A károsulttal szemben általában az épület tulajdonosa vagy állandó használója felel, még akkor is, ha a kárt egyértelműen más, pl. egy hanyag tetőfedő okozta. Az épület tulajdonosa eredményesen csak azzal védekezhet, hogy betartotta az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat, és ezek során…

Details

Állat által okozott kárért való felelősség

Aki állatot tart az általános, felróhatóságon alapuló felelősségi modell szerint felel az állat által okozott kárért. Ez a szabály a háziállatokra vonatkozik. Ha tehát a kutya elkóborol, és kárt okoz, a gazda akkor felel a kárért, ha az állat elkóborlását valamilyen neki felróható tevés vagy mulasztásnak tudható be (például a kerítés karbantartásának hiányának) Vadállatok esete…

Details

Gyermek általi okozott kárért való felelősség

A kártérítési felelősség szempontjából probléma, hogy a gyermekek, csakúgy, mint pl. az értelmi fogyatékosok, vagy egyes gyógyszer hatása alatt állók stb. nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy felmérjék káros tetteik következményeit, vagy ennek a belátásnak megfelelően irányítsák tetteiket. Belátási képesség Ezt a jogi nyelv a belátási képesség hiányának nevezi, és a kártérítési jog szempontjából ún.…

Details

A veszélyes üzem

A veszélyes üzemi felelősség körébe tartoznak mindazok a magatartások, amelyek kifejtésénél mintegy előre látni lehet, hogy ebből bizony sok kár származhat. A veszélyes üzem ismérve egyébként, összhangban a fent írtakkal az, hogy csekély hiba is aránytalanul súlyos károkat eredményezhet. Azonban az üzem betiltása mégsem lenne indokolt, mivel a sok kár ellenére – össztársadalmi szinten – jelentős…

Details

Többek általi károkozás

Egyetemlegesség Főszabály szerint egyetemlegesen tartoznak a kárt megtéríteni azok, akik azt közösen okozták. Ez azt jelenti, hogy a károsult bármelyiktől követelheti a teljes kár megtérítését, egészen addig amíg az teljesen meg nem térült. A károkozók ezt követően egymással el kell, hogy számoljanak: aki nagyobb részt térített meg, mint amekkora kár neki felróható, az ún. megtérítési…

Details

A károsult kárenyhítési kötelezettsége

Kárenyhítés A törvény nem csak a károsult kártérítéshez való jogát, hanem a károsult kárelhárítási kötelezettségét, illetve – amennyiben elhárítani teljes egészében nem lehet – kárenyhítési kötelezettségét fogalmazza meg. Ha a károsult ezt a kötelezettségét elmulasztja, akkor a károkozásban ő is közrehat, és a károkozó ennek a közrehatásnak mértékéig mentesül a kártérítési felelősség alól. A kérdéssel foglalkozó bírói gyakorlat számára iránymutató PK 36.…

Details

Kimentő felelősségi rendszer

A speciális bizonyítási tehermegoszlás eredményeképpen jogunkban a kimentő (ún. exculpációs) felelősségi rendszer érvényesül: a jogellenességet és a felróhatóságot vélelmezni kell, és a károkozónak kell bizonyítani ezek hiányát.

Erre utal az a törvényi kitétel, mely szerint a károkozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

A bizonyítási teher kártérítés esetén

A kártérítésre irányuló igény, illetve az azzal szembeni védekezés sikerességét döntően befolyásolja az, hogy melyik félre milyen bizonyítási teher esik. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha sikertelen a bizonyítás (nem sikerül egy adott állítást bizonyítani) akkor ennek következményeit az adott fél viseli, legyen az a keresetnek való helyt adást, vagy annak elutasítása. A kártérítési jogvita során…

Details

A kártérítés tényállási elemei

A polgári jogi kártérítési felelősségnek négy alapvető feltétele van: 1. az, hogy a károkozás jogellenes legyen, hogy 2. a magatartás felróható legyen a károkozónak, és ezzel 3. okozati összefüggésben 4. kár következzen be. A jogellenességgel kapcsolatban megjegyzendő, hogy nem akkor jogellenes az adott károkozás, ha valamilyen jogszabály azt tiltja, hanem fordítva: vélelmezendő a károkozó magatartás jogellenessége, tehát a…

Details

Szerződésszegéssel okozott kár és szerződésen kívüli károkozás

Hatályos jogunk szerint nincs elvi különbség a között, hogy a károkozó és a károsult között szerződéses kapcsolat volt-e, és a károkozás ennek keretén belül történt-e, vagy a kárt szerződés kapcsolaton kívül okozták. (Szerződésszegéssel okozott kárra példa, amikor romlott takarmányt szállít az eladó, és a vevő állatai elhullnak, mígszerződésen kívüli kár tipikus példája a közlekedési baleset.) Apróbb különbségekkel ugyan,…

Details