Bűncselekmények

Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: “Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §)
A büntető ítélkezés legfontosabb mozzanata az ún. szubszumálás, amikor a bíró a törvényi tényállást rávetíti a történeti tényállásra (arra ami a bizonyítékok szerint megtörtént), és megállapítja, hogy az kimeríti-e az adott bűncselekményt.
A büntetőjognak csupán egy nagyon kis szelete az egyes bűncselekmények leírásának és büntetési téteteleinek ismerete. Ezeket ugyanis a Btk. általános részének ismerete nélkül nem lehet értelmezni. Az általános rész foglalkozik azokkal a fogalmakkal pl., hogy ki lehet elkövető, mi számít kísérletnek és mi befejezett bűncselekménynek, hogyan határoljuk el a szándékosságot a gondatlanságtól, sőt, büntetendő-e a gondatlanság, milyen büntetések alkalmazhatók, és miket tartson szem előtt a bíró amikor például egy öttől tizenöt évig terjedő keretben kiszab egy konkrét büntetést.
A bűncselekmények legegyszerűbb tipizációja a védett jogi tárgy szerint történik. A törvény fejezetei így az állam elleni bűncselekményektől az élet elleni cselekményeken át a vagyon elleni cselekményekig az élet majd minden területét felölelik. A bűnügyi statisztikák szerint Magyarországon évente kb. 430.000 bűncselekményt követnek el (ennyi válik ismertté), és ebből 130.000 lopás.

Comments are closed.